A kislevelű hárs (Tilia cordata) hazánkban honos, de más hársfajokkal együtt gyakran ültetik parkokba, ligetekbe, utak mellé. A híres nagycenki hársfasétányt eredetileg 645 darab kislevelű hárs telepítésével hozták létre. Zircen és Máriagyűdön is találhatók védett hársfasorok. Ez a magas növésű, terebélyes fa nem csupán a hársmézet adja, hanem virágzatából meghűléses megbetegedéseket gyógyító tea készíthető, ülőfürdőként nyugtató hatása jelentős, a fatestéből készült orvosi szén pedig bélfertőzéseknél segít.
A kislevelű hárs hosszú nyelű, aszimmetrikus levelei szív alakúak, fűrészes szélűek, sötétzöldek, fonákjukon szürkészöldek. A levelek mindkét oldala kopasz, de a kislevelű hárs levélfonákján, az érzugokban vörös szőrképletek találhatók, mely más hársfajoktól megkülönböztető bélyeg.
(A nagylevelű hárs levelei tenyérnyiek, élénkzöldek, a fonákon fehér szőrképletek vannak. Az ezüst hárs levelének fonákja ezüstösen csillagszőrős, ebből a fajból semmiképpen ne gyűjtsünk, mert allergiás reakciókat okozhat!) A hársfajok június-júliusban virágoznak, a sárga virágokat a hozzájuk nőtt, nyelvre emlékeztető murvalevéllel együtt gyűjtsük. Szárítás, tisztítás után meghűlés elleni teaként használhatjuk: köptető, izzasztó, görcsoldó, fejfájás csillapító hatású.
Fotók: Papp Sólyom
