Környezetgazdagításnak tekinthető az állatok életkörülményeinek minden olyan javítása, amely lehetőséget ad nekik arra, hogy természetes módon viselkedjenek. A környezetgazdagítás célja, hogy értelmes elfoglaltságot adjunk az állatoknak. Hiszen amíg a természetben egész nap táplálékot, ivóvizet, búvóhelyet, párt keresnek, addig az állatkertben, ahol mindent készen megkapnak, sok szabadidejük marad, s ha ezt nem töltjük ki a természetes viselkedésükhöz kapcsolódó elfoglaltsággal, akkor unatkozni kezdenek. A budapesti Állatkert munkatársai folyton valamilyen környezetgazdagítási megoldáson törik a fejüket, amelynek eredményeit a látogatók is lépten-nyomon láthatják. Ilyen környezetgazdagítási lehetőséget nyújt a karácsony is: a fővárosi Állatkertben finomságokkal…
Tovább olvasomKategória: Állatvédelem
Szemléletformálás – az év madárbarát települése: Csongrád
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és a Madárbarát Települések Országos Szövetsége (MATELOSZ) idén második alkalommal hirdette meg az Év Madárbarát Települése díjat, amelyre 28 pályázat érkezett. A megmérettetésen olyan önkormányzatok indulhattak, amelyek már tettek lépéseket a madarak és az élővilág sokféleségének védelméért. Az idei nyertes Csongrád, ahol a lakossággal, helyi civil szervezetekkel, polgári természetőrökkel és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság munkatársaival közösen óvják a település természeti értékeit. Valójában minden pályázó elismerést érdemel, hiszen a benyújtott pályázatok kiemelkedő színvonalon készültek el, továbbá a pályázati anyagokból jól látszik, hogy azok…
Tovább olvasomÓvják a denevéreket a veszprémi várnegyedben
Közel 100 denevér érkezett április második felében a veszprémi Érseki Palota padlásterébe, ahol a nőstény egyedek és kölykeik a nyári hónapokat töltik. Az „érsekségi denevérek” visszatérő vendégek a közel 250 éves barokk épületben, ezért a Veszprémi Főegyházmegye a várnegyed megújításának munkálatait úgy ütemezi, hogy a védett – fényre és zajra is érzékeny – állatokat ne zavarják, sőt az Érseki Palota díszkivilágítását is módosították.„Április második felében 97 nőstény érkezett az Érseki Palota padlására, és összesen 97 kölyök született, vagyis egy 194 fős kolónia él most az épületben. Az ivarérett hímek nem…
Tovább olvasomTermészetvédelem a budapesti Állatkertben
A Fővárosi Állat- és Növénykert fontos természetvédelmi programokban vesz részt, és egyúttal az ország leglátogatottabb kulturális intézménye is. A Fővárosi Állat- és Növénykert a világ egyik vezető állatkertje, az állatkerti világhálózat elismert tagja, amelynek stratégiai céljai közé tartozik a külföldi és hazai állatkertekkel, illetve más szakmai partnerekkel való együttműködés, mindenekelőtt a természetvédelem, a veszélyeztetett fajok megőrzése terén. Ennek érdekében az intézmény jelenleg is több ritkulóban lévő faj, köztük az óvilági majmok közé tartozó mandrill, a pompás koronásgalamb, a hangyászsün, illetve a szürke óriáskenguru európai állatkerti tenyészprogramját koordinálja. Emellett a kert…
Tovább olvasomA kerecsensólyom az év madara
A kerecsensólyom hazánkban fokozottan védett madár, természetvédelmi értéke alapján a legmagasabb, 1 millió Ft-os kategóriába tartozik. A több évtizedes természetvédelmi munka eredményeként, 2017-ben az országos állományát 148-197 párra becsülték.A kerecsensólyom (Falco cherrug) kontinentális szinten is kiemelkedő természeti értékünk. Az Európai Unióban élő állományának több mint 60%-a Magyarországon fészkel, és világszinten a kárpát-medencei az egyetlen bizonyítottan stabil, enyhén növekvő állománya a fajnak. Megőrzésében a hazai természetvédelem felelőssége óriási, az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1974-es megalakulása óta kiemelt figyelmet fordít e fajra, ezért is lett a 2024-es MME 50 jubileumi év…
Tovább olvasom
