
Színes és változatos, nemzetközi résztvevőket sem nélkülöző módon és egész napos programkínálattal valósult meg a VIII. Magyar Gyapjúfesztivál, amelyet idén először szervezett meg a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, folytatva Bresztyenszky Zsuzsanna (Wollinda) dunántúli kezdeményezését. Ezúttal is megbizonyosodhattunk arról, hogy a gyapjúhoz kapcsolódó hagyományok, mesterségek és kortárs alkotói szemlélet minden generáció számára értéket és élményt jelent.
A fesztiválra az ország 77 településéről, emellett Romániából, Szerbiából és Szlovákiából is érkeztek résztvevők. A rendezvény nemzetközi jellegét erősítette a kazah kézművesek jelenléte, akik saját kultúrájuk gyapjúfeldolgozó hagyományaiba engedtek betekintést. Különleges szakmai és kulturális értéket képviselt az Apuseni Nemzeti Park részvétele, amely a pásztorkultúra és a természetközeli gazdálkodás világát mutatta be a látogatóknak, és látványos bemutatóik sokak figyelmét ragadta el.

A fesztivál programjai a legfiatalabbaktól a legidősebb korosztályig mindenki számára kínáltak élményt. A gyermekeket népi játszótér, kirakodóvásár, gyapjúsok seregszemléje, kézműves vásár és kézműves foglalkozások várták, miközben a látogatók egész nap megismerhették a nemezelés, a szövés, a hímzés és más tradicionális mesterségek fortélyait. Nagy érdeklődés övezte a jurta állítást, gubás ruhák bemutatóját, a pásztorkutya-terelési bemutatókat, valamint a kézi birkanyírás interaktív bemutatóit. A nap során lóvontatta hengerrel, hagyományos módon és mindenki szeme láttára készült el az a nemezlemez darab, ami később akár egy új jurta falaként is beépülhet.

A kulturális programok egész nap folyamatosan vonzották az érdeklődőket, az esti program, a tárlatvezetéssel egybekötött távcsöves égbolt kémlelés pedig különleges hangulatban zárta a napot a Pásztormúzeumban és a Hortobágy-folyó partján.
A fesztivál első napján, pénteken délután a szakmai nap szintén kiemelkedően sikeresnek bizonyult. A gyapjú jelenéről és jövőjéről folytatott beszélgetésekben juhászok, kézművesek, kutatók, egyetemi oktatók és szakmai szervezetek képviselői egyaránt megszólaltak. A résztvevők közösen keresték a választ arra, miként lehet a gyapjú hagyományos értékeit a mai gazdasági és fenntarthatósági szempontokkal összekapcsolni. Mert a gyapjú nem csupán alapanyag, hanem kulturális örökség, közösségformáló erő, és jövőbe mutató lehetőség is.

