A Dinnyési-fertő korábban a Velencei-tó szerves része volt, ma is csak az országút és a balatoni vasútvonal választja el a tó délnyugati részeitől. Védett, biztonságos vizein, nádasaiban számtalan madár talál ideális fészkelő- és táplálkozó helyet. Itt alakították ki a Madárdal tanösvényt, ami költési időszakban madárcsicsergéstől hangos. De nem csak hallhatjuk a madarakat, hanem meg is figyelhetjük őket – érdemes távcsővel kirándulni erre. Dinnyés nyugati szomszédságában terül el a Dinnyési-fertő 560 hektáros védett területe, ahol Gárdony város önkormányzata 2010-ben létrehozta a terület egyedülálló természeti értékeinek, valamint a környék látnivalóinak a bemutatására…
Tovább olvasomCímke: madár
A klímaváltozás miatt a gyakori fajok sincsenek biztonságban
A Pilisi Parkerdő Zrt. és az Eötvös Loránd Tudományegyetem több mint negyven éve tartó együttműködése újabb fontos eredményt hozott a klímaváltozás hatásainak kutatásában. A friss kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy hosszabb távon még azok a fajok is veszélybe kerülhetnek, amelyeket ma még gyakorinak tartunk. A Pilisi Parkerdő Zrt. számára kiemelten fontos, hogy a fenntartható erdőgazdálkodás részeként aktívan részt vegyen a fajok védelmében. E kutatások révén is törekszik arra, hogy a természet értékeit hosszú távon megőrizze – nemcsak a ritka, hanem a gyakori fajok számára is. Az éghajlatváltozás többféle…
Tovább olvasomA fakivágás a költési időszakban természetpusztítás
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a közeledő Madarak és Fák Napja alkalmából is felhívja a figyelmet arra, hogy a szaporodási időszakban végzett fa- és bokroskivágások súlyos természetvédelmi kockázatot jelentenek. A tavasz és a kora nyár a madarak mellett más állatcsoportok és a növények számára is fontos szaporodási időszak, ezért az ilyenkor végzett bokor- és fakivágások nemcsak igazolhatatlanok, de ellentétesek a természetvédelmi, az állatvédelmi és az erdőtörvényben foglaltakkal is. Az ilyen természetpusztító gyakorlatnak több alternatívája is lenne! A legjobb megoldás, ami ráadásul szinte minden esetben megvalósítható, hogy a munkákra…
Tovább olvasomIdén is lesz „Fülemülék éjszakája”
A fülemüle a világ egyik legszebb énekhangú madara. További különlegessége, hogy a hímek nem csak napközben, de a költési időszak első felében egész éjszaka énekelnek, s mivel ez a sűrű bokrosokban költő, jellegtelen, olajbarna színű, vöröses farkú madár a belvárosokban is megtelepszik, rengeteg ember találkozhat velük. Hazánkban a lakott területek bokrosaiban is gyakorinak számít a világ egyik legszebb énekhangú madara, a fülemüle. Ez a verébméretű, egyszínű barnás felsőtestű, vöröses farkú madár nem csak kilométernyi távolságra is elhallatszó hangereje és énekének változatossága miatt híres, de az is különleges benne, hogy a…
Tovább olvasomKezdődik a Tavaszi természetles!
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Tavaszi természetles programja minden évben április 1. – június 30. között kínál újabb lehetőséget arra, hogy a lakosság is bekapcsolódhasson a környezetünkben található élőlények – ebben az esetben a madarak mellett a kétéltűek, hüllők, lepkék és emlősök – megfigyelésébe, a védelmüket is segítő „közösségi tudomány” (citizen science) jellegű adatgyűjtésbe. Ehhez nem kell mást tenni, mint a kertben vagy a közeli parkban látott madarak, gyakoribb kétéltűek, hüllők, lepkék és emlősök megfigyelési adatait beküldeni a népszerű Turdus okostelefonos alkalmazáson vagy a termeszetlesen.mme.hu oldalon keresztül. A…
Tovább olvasomKülönleges vadlúd Csákvár mellett
Az első vadlúdcsapatok 2024 október elején jelentek meg Csákvár környékén. Ezek a madarak több ezer kilométeres út során jutnak el hazánkba, hogy a téli hónapokat a telelőterületeken töltsék. Ezek a nagyméretű vízimadarak a legelő életmódra specializálódtak, és ott, ahol nem vadásszák őket, meglehetősen nyugodtan viselkednek. A Csákvár mellett található Téglaházi kubikgödrök kedvelt területe a ludaknak, ahol a téli hónapok nappali óráiban több ezer példány is megfigyelhető. Az itt legelő vadludak legnagyobb része (90–95%-a) nagy lilik (Anser albifrons). Ha azonban jobban szemügyre vesszük ezt a nagy madártömeget, olykor ritka példányokat is…
Tovább olvasomHazánkban telelő erdei fülesbaglyok
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) idén is a lakosság és a média segítségét kérte a Magyarországon telelő erdeifülesbagoly-csapatok országos felméréséhez január végén. A most elkészült összesítés alapján az összefogás ismét sikeres volt, a beérkező adatokból kiderült, hogy a számolás idején hazánk legalább 640 településén, 1.037 helyszínen, 13.867 erdei fülesbagoly telelt. A felmérésben a lakosság mellett az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztálya, helyi csoportjai, munkatársai és önkéntesei, a nemzetipark-igazgatóságok természetvédelmi őrszolgálata, más civil szervezet, óvodák és iskolák, összesen legalább 429 felmérő vett részt. Ennek köszönhetően Magyarország összes megyéjéből és a fővárosból…
Tovább olvasomA Téli madárles eredményei
A Téli madárles című madármegfigyelési akció célja a lakosság bevonása a környezetünkben élő madarak megfigyelésébe és a védelmüket is segítő „közösségi tudomány” (citizen science) programba. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) idén harmadik alkalommal hirdette meg a kilenc héten át tartó, nagy sikerű országos madárszámlálást 2024. december 28 – 2025. február 28. között. A 2024/2025-ös Téli madárles során 1.115 résztvevő, 1.276 helyszínről, 6.354 megfigyelést küldött be, 121 faj, 208.145 egyedéről. Az öt leggyakrabban megfigyelt madárfaj egyedszáma a következőkképpen alakult: széncinege: 16.262 példány mezei veréb: 4.940 példány kék cinege: 4.525 példány…
Tovább olvasomHazatértek a fehér gólyák!
A fehér gólyák a márciusi hónapban térnek vissza hozzánk a telelőterületekről és augusztus végével távoznak. Fél évet töltenek nálunk, majd Afrikába repülnek. Az itt töltött idejük alatt számos lakossági bejelentést kapunk az életmenetükkel kapcsolatban – s néhány esetben áttelelő példányok megfigyeléséről is. Fontos kiemelnünk, hogy a fehér gólya (Ciconia ciconia) természetvédelmi oltalom alatt álló fokozottan védett madárfaj, pénzben kifejezett természetvédelmi értéke 100.000 Ft. Minden hazánkban költő, nevelkedő egyede a magyar állam tulajdona. A fehér gólyák élettevékenységének megfigyelése során tapasztalt eseményekkel kapcsolatos bejelentéseiket, segítő közreműködésüket várják a szakemberek. A Bükki Nemzeti…
Tovább olvasomMár kikeltek a madárfiókák!
Az enyhe téli időjárásnak az egyik következménye az, hogy előbb kezdenek fészkelni a madarak, és már februárban kikelnek a madárfiókák. A Fehér Holló Vadmentő Alapítvány és Természetvédelmi Mentőközpont beszámolója és felhívása következik. A feketerigó hímek általában februárban foglalják el a territóriumukat, ezután veszi kezdetét márciusban a párzás, és utána az első költés. A tojó két hétig ül a tojásokon. Ez a mostani esetben azt jelenti, hogy január végén rakta a tojásokat, vagyis jóval hamarabb a kelleténél. Nórát és a lányát ez a látvány fogadta Veszprémben egy bokorban, ezért egyből hívtak…
Tovább olvasom
