Székicsérvédelmi program a Hortobágyon

Az MBH Bank Fenntartható Jövő Bankja programjának keretében a hitelintézet a hazai nemzeti park igazgatóságokkal együttműködve olyan rendszerszintű kezdeményezéseket valósít meg, amelyek valódi gazdasági és társadalmi értéket teremtenek. Az átfogó biodiverzitás program újabb fontos állomása a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósággal közösen elindított, hosszútávú székicsérvédelmi projekt, amely már az első évben kiemelkedő eredményeket hozott a faj megóvása területén. A 2024-ben indult ötéves projekt célja a veszélyeztetett madárfaj állományának növelése, költőhelyeinek védelme, valamint a faj életmódjára vonatkozó tudományos adatok gyűjtése. A projekt szorosan illeszkedik a hitelintézet agrárüzletágának törekvéseihez is, hogy ösztönözze a…

Tovább olvasom

Ne etessük a vízimadarakat – lakossági felhívás

A vízimadarak etetése sajnos öngerjesztő problémaspirálként jelentkezik. A nyáron etetett madarak ugyanis ősszel nem vonulnak el, így az emberek, látva a „sok szegény, éhes”, valójában elkényelmesedett vagy már beteg, röpképtelen madarat, tovább etetik őket. A fagyok beköszöntével a madárlétszám a vonulásukat, kóborlásukat az etetőhelyeknél nyüzsgő madarak látványa miatt megszakítókkal folyamatosan nő, ami tovább erősíti az emberek etetési hajlamát, aktivitását. Az etetőhelyek mesterségesen fenntartott táplálékbázisa közelében évről évre több madár költhet, így nő a nyári kéregetők száma és immáron több madárral kezdődik újra a folyamat. A tapasztalatok alapján az alapvetően jó…

Tovább olvasom

Inkubátorokat vásárolna a Magyar Madármentők Alapítvány

Inkubátorokat venne a Budapesti Állatkert által létrehozott Magyar Madármentők Alapítvány az idén beérkező SZJA 1% felajánlásokból. A készülékekre az elárvult madarak és kisemlősök mentéséhez lenne hatalmas szükség az Állatkert vadállatmentő központjában. A Magyar Madármentők Alapítvány számít azokra a támogatásokra, amelyet a személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlása jelent. Az Állatkert vadállatmentő központjában évente több ezer mentett állat kap második esélyt. Tavaly például 2.606 mentett állatról, nagyrészt madarakról, illetve kisebb részben kisemlősökről, hüllőkről és kétéltűekről gondoskodtak. A segítségre szoruló, védett vagy fokozottan védett állatok között rendszeresen akadnak elárvult egyedek is: fészekből kiesett énekesmadarak,…

Tovább olvasom

Felhívás – a tavasz kiemelt fecskevédelmi időszak

A magyarországi füsti fecske, molnárfecske és partifecske állományok az elmúlt  két évtizedben eltérő mértékben, de folyamatosan csökkenő tendenciát mutatnak. Az ezredfordulót követően sajnos több mint 50%-kal (!) csökkent a hazai fecskeállomány, azaz mára legalább minden második madár eltűnt az ereszek alól. A folyamat megfordítása közös érdekünk. Itt az idő kihelyezni a műfészkeket, megtervezni a fecskebarát falfelújítást és a sárgyűjtőhelyek elhelyezését, továbbá felszerelni a fecskepelenkákat. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a műfészkek és az ezekhez szükséges sablonok elkészítését bemutató kisfilmekkel is segíti a madárbarátok felkészülését az idei fecskevédelmi szezonra.…

Tovább olvasom

Hazánkban telelő erdei fülesbaglyok

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) idén is a lakosság és a média segítségét kérte a Magyarországon telelő erdeifülesbagoly-csapatok országos felméréséhez január végén. A most elkészült összesítés alapján az összefogás ismét sikeres volt, a beérkező adatokból kiderült, hogy a számolás idején hazánk legalább 640 településén, 1.037 helyszínen, 13.867 erdei fülesbagoly telelt. A felmérésben a lakosság mellett az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztálya, helyi csoportjai, munkatársai és önkéntesei, a nemzetipark-igazgatóságok természetvédelmi őrszolgálata, más civil szervezet, óvodák és iskolák, összesen legalább 429 felmérő vett részt. Ennek köszönhetően Magyarország összes megyéjéből és a fővárosból…

Tovább olvasom

Hazatértek a fehér gólyák!

A fehér gólyák a márciusi hónapban térnek vissza hozzánk a telelőterületekről és augusztus végével távoznak. Fél évet töltenek nálunk, majd Afrikába repülnek. Az itt töltött idejük alatt számos lakossági bejelentést kapunk az életmenetükkel kapcsolatban – s néhány esetben áttelelő példányok megfigyeléséről is. Fontos kiemelnünk, hogy a fehér gólya (Ciconia ciconia) természetvédelmi oltalom alatt álló fokozottan védett madárfaj, pénzben kifejezett természetvédelmi értéke 100.000 Ft. Minden hazánkban költő, nevelkedő egyede a magyar állam tulajdona. A fehér gólyák élettevékenységének megfigyelése során tapasztalt eseményekkel kapcsolatos bejelentéseiket, segítő közreműködésüket várják a szakemberek. A Bükki Nemzeti…

Tovább olvasom

Az Év Emlőse a magyar szöcskeegér

A Vadonleső Program ebben az évben a fokozottan védett magyar szöcskeegeret (Sicista trizona trizona) választotta meg az Év Emlősének. Ezen állat jelenlegi tudásunk szerint a világon egyedül a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén él, a Borsodi-Mezőség Tájvédelmi Körzetben. (A másik alfajának egyetlen állománya Kolozsvár mellett maradt fenn.) A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság az Év Emlőse programot erre való tekintettel egész évben kiemelten támogatja. Az Év Emlőse programban az állatfaj megismertetése mellett arra is törekednek, hogy megmutassák, mi veszélyezteti az állományt, milyen természetvédelmi kihívásokkal néz szembe a szakma és melyek…

Tovább olvasom

Tavaszi kertrendezésnél is vigyázzunk a sünökre!

Az éjszakai életmódot folytató, védett keleti sün előszeretettel választja telelő-, majd nappali búvóhelyül a kertekben, parkokban felhalmozott lomb- és rőzserakásokat. A nőstények itt is ellenek, ezért az óvatlanul végzett kertrendezés könnyen teljes családok pusztulását is okozhatja. Az iskolakerti tavaszi munkálatok során is érdemes odafigyelni a lombhalmokra, komposztra, hogy az ott megbújó sünöket ne veszélyeztessük. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a kertgondozási időszak tavaszi beköszöntével felhívja a lakosság és az önkormányzatok figyelmét arra, hogy ha ilyen növényihulladék-rakással kell dolgoznunk, az esetleg ide húzódó állatok védelme és a saját lelkiismeretünk…

Tovább olvasom

A Fővárosi Nagycirkusz fóruma a felelős állattartásról

„Állati Kör” címmel rendezték meg a Fővárosi Nagycirkusz állatvédelmi szakmai fórumát, amely első alkalommal a szánhúzó kutyák világát állította a középpontba. Az esemény-sorozat célja, hogy ráirányítsa a figyelmet az állatok értékeire, a felelős állattartás fontosságára, valamint bemutassa a szakterületek sokszínűségét.Fekete Péter főigazgató köszöntő beszédében úgy fogalmazott: a cirkuszművészet tudományos hátterével is foglalkozó Nemzeti Cirkuszművészeti Központ egy kultúrstratégiai intézmény, amely komoly felelősséget jelent. Igazi haszonélvezői az állatok is. Az intézményben tudományos alapon elemzik az ember és állat együttélését, ezáltal a naponta a Fővárosi Nagycirkuszba ellátogató 2800 néző is megérezheti a felelős…

Tovább olvasom

2606 állatot mentett meg tavaly a budapesti Állatkert

A Fővárosi Állat- és Növénykert kiterjedt természetvédelmi tevékenységének fontos része a vadállatmentés. Az Állatkertben folyó vadállatmentő munkát a nagyközönség is figyelemmel kísérheti, a vadállatmentő központ ugyanis a nagyközönség számára is látogatható. Magyarországon honos, védett vagy fokozottan védett, tehát természetvédelmi oltalom alatt álló állatfajok olyan egyedeinek mentéséről van szó, akik valamilyen ok miatt a természetben bajba kerültek, és szakszerű emberi segítség nélkül elpusztultak volna. A sérült, legyengült, elárvult, vagy más okok miatt segítségre szoruló állatokat az Állatkert vadállatmentő központjában rehabilitálják: meggyógyítják, felerősítik, vagy felnevelik őket. A cél minden esetben az, hogy…

Tovább olvasom