Címke: állatvédelem

Befejeződött a költési szezon – kevesebb madarat látunk

Szerkesztőség

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülethez (MME) a nyár utolsó hónapjában – de akár már július közepétől – rendszeresen érkeznek aggódó bejelentések arról, hogy az emberek feltűnően kevesebb madarat látnak az addig megszokotthoz képest. Szerencsére ennek hátterében nem természetvédelmi probléma, hanem a költési időszak befejeződése áll. Az elmúlt hónapokban hozzászoktunk ahhoz, hogy a kert, a park, az utcai fasor zeng a madarak énekétől, majd a fiókák és az etető madarak hangjától, a fűben folyamatosan ott keresgélnek a fekete rigók és az itatókon is nagy a forgalom. Ennek oka, hogy a…

Tovább olvasom

A természetes erdők és a harkályok védelme

Szerkesztőség

Drasztikus mértékben fogyatkozó erdeink kulcsfontosságúak a vízmegtartó, oxigéntermelő, szén-dioxid-megkötő szerepük miatt, emellett megszámlálhatatlan növény- és állatfajnak nyújtanak élőhelyet. A természetes erdők, melyekben idős, korhadt és holtfákat is találunk, összehasonlíthatatlanul gazdagabb élővilágot rejtenek magukban, mint a mesterségesen telepített gazdasági erdők. A természetes erdők megmaradása létkérdés. Az őket alkotó bonyolult táplálékhálózat minden eleme kulcsfontosságú, a fajok sokfélesége biztosítja fennmaradásukat. A harkályok többsége csak az ilyen, változatos faj- és korösszetételű erdőkben talál magának élőhelyet, ahol korhadt és holtfák egyaránt vannak, melyek táplálékforrásukat és költőhelyüket is jelentik egyben.A különböző harkályfajok túlélése a természetes erdőktől függ.…

Tovább olvasom

Nyárvégi madárgyűrűző akció a fővárosi Naplás-tónál

Szerkesztőség

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Budapesti Helyi Csoportja 12. alkalommal szervez nyári madárgyűrűző akciót Budapesten, a cinkotai Naplás-tónál, ahova augusztus 8-25. között szeretettel várja az érdeklődőket hétköznap és hétvégén is. A madarak befogása és gyűrűzése naponta kora reggel 6 órától kb. délelőtt 10 óráig, illetve délután 19 órától naplementéig tart az időjárástól függően. 10-18h között a madármozgás megáll, illetve a hálókat is összehúzzuk. Esős időben, illetve nagyon erős szél esetén a gyűrűzés a fenti időszakban is szünetel. A napi munka és a látogatás menete az óránkénti hálóellenőrzések köré…

Tovább olvasom

Az Országos őzgida- és fészekalj mentési akció eredményeiről

Szerkesztőség

Az Országos Magyar Vadászati Védegylet égisze alatt és az Országos Magyar Vadászkamara támogatásával 2024 novemberében alakult meg a Drón Szakbizottság, amely ezen eszközök hazai vadgazdálkodásba való bevezetését tűzte ki céljául. A drónok számos területen segíthetik az ágazatunkat – az egyik ilyen az őzgidák és a fészekaljak mentése a kaszálások előtt. Ennek voltaképp egy pilot projektje valósult meg ebben az évben, és az eredmények biztatóak: 278 őzgida és 26 fészekalj menekült meg! Tapasztalataink szerint két-két és fél hetes korukig az őzgidák semmilyen vadriasztó eszköz elől sem kelnek föl. Az, hogy a…

Tovább olvasom

Székicsérvédelmi program a Hortobágyon

Szerkesztőség

Az MBH Bank Fenntartható Jövő Bankja programjának keretében a hitelintézet a hazai nemzeti park igazgatóságokkal együttműködve olyan rendszerszintű kezdeményezéseket valósít meg, amelyek valódi gazdasági és társadalmi értéket teremtenek. Az átfogó biodiverzitás program újabb fontos állomása a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósággal közösen elindított, hosszútávú székicsérvédelmi projekt, amely már az első évben kiemelkedő eredményeket hozott a faj megóvása területén. A 2024-ben indult ötéves projekt célja a veszélyeztetett madárfaj állományának növelése, költőhelyeinek védelme, valamint a faj életmódjára vonatkozó tudományos adatok gyűjtése. A projekt szorosan illeszkedik a hitelintézet agrárüzletágának törekvéseihez is, hogy ösztönözze a…

Tovább olvasom

Inkubátorokat vásárolna a Magyar Madármentők Alapítvány

Szerkesztőség

Inkubátorokat venne a Budapesti Állatkert által létrehozott Magyar Madármentők Alapítvány az idén beérkező SZJA 1% felajánlásokból. A készülékekre az elárvult madarak és kisemlősök mentéséhez lenne hatalmas szükség az Állatkert vadállatmentő központjában. A Magyar Madármentők Alapítvány számít azokra a támogatásokra, amelyet a személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlása jelent. Az Állatkert vadállatmentő központjában évente több ezer mentett állat kap második esélyt. Tavaly például 2.606 mentett állatról, nagyrészt madarakról, illetve kisebb részben kisemlősökről, hüllőkről és kétéltűekről gondoskodtak. A segítségre szoruló, védett vagy fokozottan védett állatok között rendszeresen akadnak elárvult egyedek is: fészekből kiesett énekesmadarak,…

Tovább olvasom

Felhívás – a tavasz kiemelt fecskevédelmi időszak

Szerkesztőség

A magyarországi füsti fecske, molnárfecske és partifecske állományok az elmúlt  két évtizedben eltérő mértékben, de folyamatosan csökkenő tendenciát mutatnak. Az ezredfordulót követően sajnos több mint 50%-kal (!) csökkent a hazai fecskeállomány, azaz mára legalább minden második madár eltűnt az ereszek alól. A folyamat megfordítása közös érdekünk. Itt az idő kihelyezni a műfészkeket, megtervezni a fecskebarát falfelújítást és a sárgyűjtőhelyek elhelyezését, továbbá felszerelni a fecskepelenkákat. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a műfészkek és az ezekhez szükséges sablonok elkészítését bemutató kisfilmekkel is segíti a madárbarátok felkészülését az idei fecskevédelmi szezonra.…

Tovább olvasom

Hazánkban telelő erdei fülesbaglyok

Szerkesztőség

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) idén is a lakosság és a média segítségét kérte a Magyarországon telelő erdeifülesbagoly-csapatok országos felméréséhez január végén. A most elkészült összesítés alapján az összefogás ismét sikeres volt, a beérkező adatokból kiderült, hogy a számolás idején hazánk legalább 640 településén, 1.037 helyszínen, 13.867 erdei fülesbagoly telelt. A felmérésben a lakosság mellett az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztálya, helyi csoportjai, munkatársai és önkéntesei, a nemzetipark-igazgatóságok természetvédelmi őrszolgálata, más civil szervezet, óvodák és iskolák, összesen legalább 429 felmérő vett részt. Ennek köszönhetően Magyarország összes megyéjéből és a fővárosból…

Tovább olvasom

Hazatértek a fehér gólyák!

Szerkesztőség

A fehér gólyák a márciusi hónapban térnek vissza hozzánk a telelőterületekről és augusztus végével távoznak. Fél évet töltenek nálunk, majd Afrikába repülnek. Az itt töltött idejük alatt számos lakossági bejelentést kapunk az életmenetükkel kapcsolatban – s néhány esetben áttelelő példányok megfigyeléséről is. Fontos kiemelnünk, hogy a fehér gólya (Ciconia ciconia) természetvédelmi oltalom alatt álló fokozottan védett madárfaj, pénzben kifejezett természetvédelmi értéke 100.000 Ft. Minden hazánkban költő, nevelkedő egyede a magyar állam tulajdona. A fehér gólyák élettevékenységének megfigyelése során tapasztalt eseményekkel kapcsolatos bejelentéseiket, segítő közreműködésüket várják a szakemberek. A Bükki Nemzeti…

Tovább olvasom

Az Év Emlőse a magyar szöcskeegér

Szerkesztőség

A Vadonleső Program ebben az évben a fokozottan védett magyar szöcskeegeret (Sicista trizona trizona) választotta meg az Év Emlősének. Ezen állat jelenlegi tudásunk szerint a világon egyedül a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén él, a Borsodi-Mezőség Tájvédelmi Körzetben. (A másik alfajának egyetlen állománya Kolozsvár mellett maradt fenn.) A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság az Év Emlőse programot erre való tekintettel egész évben kiemelten támogatja. Az Év Emlőse programban az állatfaj megismertetése mellett arra is törekednek, hogy megmutassák, mi veszélyezteti az állományt, milyen természetvédelmi kihívásokkal néz szembe a szakma és melyek…

Tovább olvasom