Címke: gyógynövény

Vízimalom és herbárium Gyenesdiáson

Szalontai Kriszta

A gyenesdiási Talabér-Bujtor-Osvald–féle vízimalom a források szerint 1551-ben épült és az épület a 20. századi államosításáig töltötte be eredeti funkcióját. A Talabér-féle vízimalom nemrégiben teljes mértékben megújult, környezete megszépült, s pékmúzeum, fűszerkert és herbárium is kialakításra került.Az épületben egy közel tíz tonnás pék kemence, egy érdekes kiállítás és a malomszerkezet makettje eleveníti meg az egykori vízimalmok világát. A pékmúzeumban tablók mutatják be a környéken egykor működő malomtípusokat, a lisztkészítés folyamatát és eszközeit, valamint a kenyérsütést is. Az alsó szinten kap helyet a herbárium, melyet egy helyben telepített, magaságyásokból álló fűszerkert…

Tovább olvasom

A hónap gyógynövénye a cickafark

Szalontai Kriszta

Hazánk gazdag gyógynövényflórájából ajánljuk a természetben éppen fellelhető, gyűjtésre érdemes cickafarkot. A mezei cickafark (Achillea collina) évelő, 50-80 cm magas, Magyarországon gyakori előfordulású gyógynövény. Levelei többszörösen szeldeltek, fehér virágzata apró fészkekből áll. Egész nyáron virágzik, késő őszig megtalálhatjuk réteken, erdőszéleken, legelőkön, elsősorban napos fekvésű területeken. A házipatikában sokféleképpen felhasználhatjuk a virágzó hajtásvég szárított formáját: tudományosan bizonyított gyulladáscsökkentő, görcsoldó, étvágyjavító, fájdalomcsillapító és antibakteriális hatása, így teája gyomorhurut, gyomorfekély, emésztési panaszok, étvágytalanság esetén nyújthat segítséget. A tápcsatorna betegségeinek enyhítése mellett a sebgyógyításban is jelentős: kenőcs formájában vagy borogatásként a nyálkahártyák és a…

Tovább olvasom

A Kárpát-medence gyógynövénykincsei

Szerkesztőség

MEGJELENT DR. BABULKA PÉTER ÚJ KÖNYVE! A 488 oldal terjedelmű könyv népi orvoslás és gyógynövénykutató szerzője 1974-ben – egyetemi hallgató korában – kezdett el érdeklődni a gyógynövények iránt, és abban az évben a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen tett látogatásakor erősödött meg benne az a vágy, hogy a gyógynövények terápiás és egyéb célú alkalmazhatóságát minél több oldalról megismerje. E kötetben az öt évtizedes – több tudományterületet érintő – kutatási, termékfejlesztői, oktatási, ismeretterjesztői és egyéb tapasztalatainak átadásával törekszik arra, hogy az összegyűjtött gazdag ismeretanyag az olvasók minél szélesebb körében érdeklődésre találjon.…

Tovább olvasom

A hónap gyógynövénye a kislevelű hárs

Szalontai Kriszta

A kislevelű hárs (Tilia cordata) hazánkban honos, de más hársfajokkal együtt gyakran ültetik parkokba, ligetekbe, utak mellé. A híres nagycenki hársfasétányt eredetileg 645 darab kislevelű hárs telepítésével hozták létre. Zircen és Máriagyűdön is találhatók védett hársfasorok. Ez a magas növésű, terebélyes fa nem csupán a hársmézet adja, hanem virágzatából meghűléses megbetegedéseket gyógyító tea készíthető, ülőfürdőként nyugtató hatása jelentős, a fatestéből készült orvosi szén pedig bélfertőzéseknél segít. A kislevelű hárs hosszú nyelű, aszimmetrikus levelei szív alakúak, fűrészes szélűek, sötétzöldek, fonákjukon szürkészöldek. A levelek mindkét oldala kopasz, de a kislevelű hárs levélfonákján,…

Tovább olvasom

2025 Pannonhalmán a Kert éve

Szerkesztőség

A pannonhalmi szerzetesközösség a főapátság spirituális, kulturális és turisztikai évadának témájául 2025-re a „kert” fogalmát választotta. A téma kiválasztásában a közösség minden évben a bencés hagyomány fogalmainak köréből merít, és olyan fókuszokat helyez el, amelyekhez a széles közönség is szívesen kapcsolódik. Ilyen fogalmak voltak például 2018-ban a kibékülés, 2019-ben a csend, 2020-ban a vendégség, vagy éppen 2024-ben az ünnep. A kert, különösen a monostor kertje a bencés hagyományban a gyógyulás, a csend és az Istennel való találkozás helye. A kerengő – így Pannonhalmán is – négy fallal határolt kertje csak…

Tovább olvasom

A hónap gyógynövénye a szagos müge

Szalontai Kriszta

Szagos vagy illatos? A szagos müge aromás gyógynövény, hatóanyagai miatt az élelmiszeriparban és a gyógyászatban is használják. Keressük meg a természetben! A szagos müge (Galium odoratum) a lombhullató erdők aljnövényzetében él, leginkább bükkösökben terjedt el. Árnyékkedvelő, 10-30 cm magas évelő növény. Négyélű szára, 6-9 tagú, lándzsa alakú érdes levele, illatos fehér virága alapján beazonosíthatjuk. Gyógyhatásáért virágzó hajtását kell begyűjtenünk ebben az időszakban. A leszedett részeket szárítani szükséges. A száradási folyamat során új hatóanyagok, ún. kumarinok képződnek, melyeknek köszönhetően a növény kellemes vanília illatot áraszt. Gyógyteát forrázással nyerhetünk a szagos mügéből,…

Tovább olvasom

A hónap gyógynövénye a csalán

Szalontai Kriszta

Szidjuk a csalánt, amikor „megcsíp” minket, ám hatóanyagaival segítségünkre lehet: számos betegség kezeléséhez, és a tavaszi tisztítókúra során is eredményesen használható. A nagy csalán (Urtica dioica) telepeket alkotó, évelő növény. Négy élű szárát és sötétzöld, fűrészes szélű leveleit csalánszőrök borítják. A népgyógyászatban ősidők óta használták cukorbetegség, köhögés, hajhullás, orrvérzés ellen. Manapság elsősorban vizelethajtó, vértisztító és reuma elleni teakeverékek alkotórésze. Húgyúti és ízületi gyulladások esetén, valamint vesehomok és vesekő kezeléséhez ajánlott, hatását klinikai vizsgálatok igazolták. Levele ásványi anyagokat, A-provitamint, B-, C- és K-vitamint tartalmaz, antibakteriális és antivirális hatású, fokozza az immunrendszer…

Tovább olvasom

A hónap gyógynövénye a turbolya

Szalontai Kriszta

Már alig várjuk a tavasz ébredését, hogy a természet újra kizöldüljön, de addig is találhatunk gyógynövényeket a hótakaró alatt, fák tövében, vagy az avar rejtekében. Az útszéli turbolya (Anthriscus cerefolium var. trichosperma) hazákban közönséges, bokros erdőkben, sövények, kerítések mentén könnyen fellelhető. Egyéves, 20-80 cm magas, aljától gazdagon elágazó szárú, többszörösen összetett levelű, fehér ernyővirágzatot alkotó növény. Levele és termése kellemes ánizs illatú, ezért fűszerként jelentős, a francia konyha előszeretettel használja. A friss levelek gomba- és tojásételek, szendvicskrémek, levesek és saláták ízesítéséhez kiválóak, ezért a növény termesztett változata, a zamatos turbolya…

Tovább olvasom

A hónap gyógynövénye a homoktövis

Szalontai Kriszta

A homoktövis (Hippophaë rhamnoides) lombhullató, sűrű bozótokat alkotó kétlaki cserje, a vad példányok hajtásai tövisesek. Levelei lándzsa alakúak, fonákjukon ezüstösek, szőrösek. Termése narancssárga, 6-8 mm hosszú álbogyó, egész télen a fán marad. Íze savanykás, kesernyés, friss fogyasztásra általában nem alkalmas. Folyók laza, homokos hordalékán, tengerpartokon, homokdűnéken, hegyvidékeken egyaránt megtalálható. Mivel hazánkban védett (eszmei értéke tövenként tízezer forint), a vad példányok termését tilos begyűjteni, azonban piacokon egyre gyakrabban lehet találkozni terméssel berakódott homoktövis-ággal. A kertészetek házikertbe ültethető, nemesített, tövis nélküli fajtákat is árusítanak, de a boltok polcain is számtalan homoktövis termék…

Tovább olvasom

Az év gyógynövénye a páfrányfenyő

Szalontai Kriszta

A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság (MGYT) Gyógynövény Szakosztálya 2025-ben a páfrányfenyőt választotta az év gyógynövényének. Az MGYT Gyógynövény Szakosztályának célja, hogy tevékenységével hozzájáruljon a gyógynövények szakszerű alkalmazásának terjedéséhez. A ginkónak is nevezett páfrányfenyő (Ginkgo biloba) Ázsiából származik, hazánkban dísznövényként ültetett növény, arborétumokban megcsodálhatjuk. Jó várostűrő képessége miatt utak mentén, városi parkokba is gyakran ültetik. Egy igazi „őskövület”, bolygónk egyik legősibb fafajának tartják. 40 méter magasra is megnövő, kétlaki fa. Lombhullató fenyőféle, levelei hosszú nyelűek, villás erezetűek, ősszel gyönyörű sárgára színeződnek. A levéllemezek lehetnek osztatlanok is, de többnyire kialakul a legyező alakú…

Tovább olvasom