Címke: MME

Hazánkban telelő erdei fülesbaglyok

Szerkesztőség

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) idén is a lakosság és a média segítségét kérte a Magyarországon telelő erdeifülesbagoly-csapatok országos felméréséhez január végén. A most elkészült összesítés alapján az összefogás ismét sikeres volt, a beérkező adatokból kiderült, hogy a számolás idején hazánk legalább 640 településén, 1.037 helyszínen, 13.867 erdei fülesbagoly telelt. A felmérésben a lakosság mellett az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztálya, helyi csoportjai, munkatársai és önkéntesei, a nemzetipark-igazgatóságok természetvédelmi őrszolgálata, más civil szervezet, óvodák és iskolák, összesen legalább 429 felmérő vett részt. Ennek köszönhetően Magyarország összes megyéjéből és a fővárosból…

Tovább olvasom

A Téli madárles eredményei

Szerkesztőség

A Téli madárles című madármegfigyelési akció célja a lakosság bevonása a környezetünkben élő madarak megfigyelésébe és a védelmüket is segítő „közösségi tudomány” (citizen science) programba. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) idén harmadik alkalommal hirdette meg a kilenc héten át tartó, nagy sikerű országos madárszámlálást 2024. december 28 – 2025. február 28. között. A 2024/2025-ös Téli madárles során 1.115 résztvevő, 1.276 helyszínről, 6.354 megfigyelést küldött be, 121 faj, 208.145 egyedéről. Az öt leggyakrabban megfigyelt madárfaj egyedszáma a következőkképpen alakult:  széncinege:     16.262 példány mezei veréb:     4.940 példány kék cinege:       4.525 példány…

Tovább olvasom

Hazatértek a fehér gólyák!

Szerkesztőség

A fehér gólyák a márciusi hónapban térnek vissza hozzánk a telelőterületekről és augusztus végével távoznak. Fél évet töltenek nálunk, majd Afrikába repülnek. Az itt töltött idejük alatt számos lakossági bejelentést kapunk az életmenetükkel kapcsolatban – s néhány esetben áttelelő példányok megfigyeléséről is. Fontos kiemelnünk, hogy a fehér gólya (Ciconia ciconia) természetvédelmi oltalom alatt álló fokozottan védett madárfaj, pénzben kifejezett természetvédelmi értéke 100.000 Ft. Minden hazánkban költő, nevelkedő egyede a magyar állam tulajdona. A fehér gólyák élettevékenységének megfigyelése során tapasztalt eseményekkel kapcsolatos bejelentéseiket, segítő közreműködésüket várják a szakemberek. A Bükki Nemzeti…

Tovább olvasom

Tavaszi kertrendezésnél is vigyázzunk a sünökre!

Szerkesztőség

Az éjszakai életmódot folytató, védett keleti sün előszeretettel választja telelő-, majd nappali búvóhelyül a kertekben, parkokban felhalmozott lomb- és rőzserakásokat. A nőstények itt is ellenek, ezért az óvatlanul végzett kertrendezés könnyen teljes családok pusztulását is okozhatja. Az iskolakerti tavaszi munkálatok során is érdemes odafigyelni a lombhalmokra, komposztra, hogy az ott megbújó sünöket ne veszélyeztessük. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a kertgondozási időszak tavaszi beköszöntével felhívja a lakosság és az önkormányzatok figyelmét arra, hogy ha ilyen növényihulladék-rakással kell dolgoznunk, az esetleg ide húzódó állatok védelme és a saját lelkiismeretünk…

Tovább olvasom

Sasleltár és sastérkép

Szerkesztőség

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a nemzetipark-igazgatóságokkal és más civil természetvédelmi szervezetekkel együttműködve idén januárban 22. alkalommal szervezte meg a hazánkban telelő ragadozó madarak éves számlálását. A felméréshez 2018 óta immáron 8. alkalommal a környező országok természetvédelmi szervezetei és szakemberei is csatlakoztak, így ismét a Kárpát-medence közös téli „sastérképe” készülhetett el több mint 2 000 sas és 250 sólyom, összesen 17 fajhoz tartozó 18 486 ragadozó madár megfigyelésével. A 613 (tavaly 644) magyar, szlovák, szlovén, cseh, szerb és román madártani szakember az egy időben végzett megfigyelések miatt „sasszinkronnak” nevezett…

Tovább olvasom

Rajzpályázat: felül rücskös, alul sárga

Szerkesztőség

Az MME Kétéltű– és Hüllővédelmi Szakosztálya 2025-ben is rajzpályázatot hirdet „Felül rücskös, alul sárga – a sárgahasú unka” címmel. Pályázni a sárgahasú unkát ábrázoló alkotásokkal lehet. A pályaművek beküldési határideje 2025. március 23. A rajzpályázat célja, hogy minél szélesebb körben megismertessük és megszerettessük hazánk védett békafaját, valamint, hogy felhívjuk a figyelmet a klímaváltozás, az ezzel járó csapadékhiány, és az értékes erdők csökkenése miatt veszélybe került kisvizes élőhelyekre, valamint az itt előforduló életközösségek sokszínűségére és sérülékenységére. Pályázati kategóriák: –    Óvodás–    Alsó tagozatos (1-4. évfolyam)–    Felső tagozatos (5-8. évfolyam)–    Középiskolás (9-12. évfolyam)–    Felnőtt–    „HerpVarázs” kategória – fogyatékkal élők…

Tovább olvasom

Miért pusztulnak a beporzó rovarok?

Szerkesztőség

Az Európában élő mintegy kétezer beporzórovarfaj többsége a méhek (Magyarországon mintegy 700 méhfaj él), ezen belül is a magányosan élő fajok közül kerül ki, így ezek nélkülözhetetlenek a vadon élő és a termesztett kultúrnövények beporzásában, amit a házi méhek egyedül nem képesek elvégezni. Az estére nem kaptárak, odúk védelmébe húzódó magányos méh- és darázsfajokat, illetve a többi beporzó rovart a nem szúnyogszelektív szúnyoggyérítés is veszélyezteti. A Magyarországon az egyik leggyakrabban alkalmazott melegködös irtási módszer kapcsán vizsgálatok bizonyítják, hogy az új hatóanyag esetében is minden száz elpusztított rovarból csak kettő szúnyog…

Tovább olvasom

Felső tagozatos diákok versenye

Szerkesztőség

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a Madarak és fák napja alkalmából ismét országos versenyt hirdet általános iskolai felső tagozatos tanulók számára. A megmérettetés célja bemutatkozási lehetőség biztosítása azoknak a természet iránt érdeklődő tanulóknak, akik az iskolai órákon, szakkörökön, erdei iskolákban és természetjárás során szerzett tudásukat szeretnék összemérni az ország más részein élő diákokkal. A Madarak és fák napja egy több mint százéves hagyománnyal rendelkező jeles nap Magyarországon, melyet 1996 óta május 10-én ünneplünk. Célja, hogy felhívja a társadalom, különösen az ifjúság figyelmét az őket körülvevő élővilágra és a…

Tovább olvasom

A kerecsensólyom európai fajmegőrzése Magyarország feladata

Szerkesztőség

Rekordszámú fiókát neveltek 2024-ben a tavalyi év madarának választott kerecsensólymok Magyarországon. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és a nemzetipark-igazgatóságok munkatársai 200 fészket foglaló pár 530 fiókáját regisztrálták. A Kerecsensólyom fajmegőrzési programban részt vevő szakemberek 2024-ben is február elejétől ellenőrizték a kerecsensólymok fészekfoglalását, illetve később a fiókák számát. Országosan 200 fészket foglaló párt sikerült felderíteni, melyek közül 177 pár nevelt fiókákat. A fajmegőrzési program sikerét bizonyítja, hogy tavaly minden korábbi évnél több, 530 fiókát és fészekhagyó fiatal kerecsensólymot regisztráltak Magyarországon, kereken száz madárral többet, mint 2023-ban. A megfigyelt kerecsensólyom-párok…

Tovább olvasom

Hova tűntek a madarak, miért üresek a madáretetők?

Szerkesztőség

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülethez (MME) számos kérdés érkezett az elmúlt hetekben azzal kapcsolatban, hogy miért nincsenek madarak az etetőkön? A jelenség hátterében a madárvonulás, illetve az Európa északi és középső régióiban tapasztalható enyhe, hómentes időjárás együttes hatása áll.  Az utóbbi években Eurázsia északi térségeiben is késik, illetve a klímaváltozás előtti időszakhoz képest jóval enyhébb, hómentesebb a tél, ezért a hó elől délebbre húzódó énekesmadár-csapatok is később vagy kisebb számban érkezhetnek a Kárpát-medencébe, késnek vagy elmaradnak az inváziós fajok (fenyőrigó, fenyőpinty, csonttollú, keresztcsőrű). A madárhiánynak ezt az érzését tovább…

Tovább olvasom