Címke: MME

Miért pusztulnak a beporzó rovarok?

Szerkesztőség

Az Európában élő mintegy kétezer beporzórovarfaj többsége a méhek (Magyarországon mintegy 700 méhfaj él), ezen belül is a magányosan élő fajok közül kerül ki, így ezek nélkülözhetetlenek a vadon élő és a termesztett kultúrnövények beporzásában, amit a házi méhek egyedül nem képesek elvégezni. Az estére nem kaptárak, odúk védelmébe húzódó magányos méh- és darázsfajokat, illetve a többi beporzó rovart a nem szúnyogszelektív szúnyoggyérítés is veszélyezteti. A Magyarországon az egyik leggyakrabban alkalmazott melegködös irtási módszer kapcsán vizsgálatok bizonyítják, hogy az új hatóanyag esetében is minden száz elpusztított rovarból csak kettő szúnyog…

Tovább olvasom

Felső tagozatos diákok versenye

Szerkesztőség

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a Madarak és fák napja alkalmából ismét országos versenyt hirdet általános iskolai felső tagozatos tanulók számára. A megmérettetés célja bemutatkozási lehetőség biztosítása azoknak a természet iránt érdeklődő tanulóknak, akik az iskolai órákon, szakkörökön, erdei iskolákban és természetjárás során szerzett tudásukat szeretnék összemérni az ország más részein élő diákokkal. A Madarak és fák napja egy több mint százéves hagyománnyal rendelkező jeles nap Magyarországon, melyet 1996 óta május 10-én ünneplünk. Célja, hogy felhívja a társadalom, különösen az ifjúság figyelmét az őket körülvevő élővilágra és a…

Tovább olvasom

A kerecsensólyom európai fajmegőrzése Magyarország feladata

Szerkesztőség

Rekordszámú fiókát neveltek 2024-ben a tavalyi év madarának választott kerecsensólymok Magyarországon. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és a nemzetipark-igazgatóságok munkatársai 200 fészket foglaló pár 530 fiókáját regisztrálták. A Kerecsensólyom fajmegőrzési programban részt vevő szakemberek 2024-ben is február elejétől ellenőrizték a kerecsensólymok fészekfoglalását, illetve később a fiókák számát. Országosan 200 fészket foglaló párt sikerült felderíteni, melyek közül 177 pár nevelt fiókákat. A fajmegőrzési program sikerét bizonyítja, hogy tavaly minden korábbi évnél több, 530 fiókát és fészekhagyó fiatal kerecsensólymot regisztráltak Magyarországon, kereken száz madárral többet, mint 2023-ban. A megfigyelt kerecsensólyom-párok…

Tovább olvasom

Hova tűntek a madarak, miért üresek a madáretetők?

Szerkesztőség

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülethez (MME) számos kérdés érkezett az elmúlt hetekben azzal kapcsolatban, hogy miért nincsenek madarak az etetőkön? A jelenség hátterében a madárvonulás, illetve az Európa északi és középső régióiban tapasztalható enyhe, hómentes időjárás együttes hatása áll.  Az utóbbi években Eurázsia északi térségeiben is késik, illetve a klímaváltozás előtti időszakhoz képest jóval enyhébb, hómentesebb a tél, ezért a hó elől délebbre húzódó énekesmadár-csapatok is később vagy kisebb számban érkezhetnek a Kárpát-medencébe, késnek vagy elmaradnak az inváziós fajok (fenyőrigó, fenyőpinty, csonttollú, keresztcsőrű). A madárhiánynak ezt az érzését tovább…

Tovább olvasom

„Év madara” rajzpályázat kicsiknek és nagyoknak

Szerkesztőség

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület „Év madara” rajzpályázatot hirdet óvodás, alsó tagozatos, felső tagozatos, középiskolás, felnőtt és fogyatékossággal élő kategóriákban. A rajzpályázat témája: 2025. év madara – a böjti réce. A rajzpályázat célja, hogy minél szélesebb körben megismertesse a böjti récét a lakossággal, valamint, hogy felhívják a figyelmet a faj szaporodásának helyszínéül szolgáló vizes élőhelyek jelentőségére és a vizes élőhelyeinket veszélyeztető problémákra. Pályázati kategóriák: Pályamunka: pályázni böjti récét ábrázoló, kizárólag A4 méretű, kézzel készített, papíralapú alkotással lehet. Alkalmazható technikák: grafit, színes ceruza, filctoll, zsírkréta, tus, tempera, vízfesték, akril stb.…

Tovább olvasom

Áttelelő fehér gólyák Magyarországon

Szerkesztőség

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülethez (MME) késő ősszel és télen rendszeresen érkeznek aggódó bejelentések itthon maradt fehér gólyákról. Magyarországon 2004/2005 tele előtt csak elvétve fordultak elő ilyen esetek, azóta viszont minden télen itthon marad néhány példány. Ezek a madarak nem betegek vagy sérültek, a természetes alkalmazkodási viselkedés részeként maradnak itthon a vonulás helyett, melyhez a klímaváltozásnak is köze lehet. Ez a tendencia figyelhető meg többek között a hasonló táplálkozású kócsagok és gémek, továbbá a ragadozó barna rétihéja esetében is. Az itthon maradó fehér gólyák nem szorulnak emberi segítségre, etetésre,…

Tovább olvasom

Erdei fülesbagoly telelőhelyek felmérése ovik és iskolák részvételével

Szerkesztőség

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a lakosság bevonásával ismét országos erdei fülesbagoly telelőhely felmérést hirdet. A programban bárki részt vehet, ami remek szabadlevegős elfoglaltságot is kínál. Az egyesület az egyéni megfigyelők, családok mellett óvodák és általános iskolák részvételére is számít. Az akció kiemelt célja a baglyok és telelőhelyeik védelme is, mert még mindig hallani olyan esetekről, amikor elzavarják ezeket az ártalmatlan madarakat, akár a fákat is kivágva alóluk! Az erdei fülesbaglyok különleges viselkedése, hogy a téli időszakban csapatosan keresik fel a települések belterületeit. Egy-egy ilyen telelőhelyen többnyire néhány…

Tovább olvasom

A sárgahasú unka az év kétéltűje 2025-ben

Szerkesztőség

A sárgahasú unka (Bombina variegata) rendszertanilag az unkafélék (Bombinatoridae) családjába tartozik. Pupillájuk szív alakú, hátsó lábuk ujjai között fejlett úszóhártya feszül. Az unkafélék családjának tagjai nagyobb számban Ázsiában fordulnak elő, néhány képviselőjük viszont kizárólag Európában található meg. A sárgahasú unka korábban „hegyi unka” néven is ismeretes volt, mert főként Közép- és Dél-Európa hegyvidékeinek lakója. Magyarországon a sárgahasú unka elterjedése szigetszerű, egyes középhegységeinkre és dombvidékeinkre korlátozódik. A sárgahasú unka Magyarországon a hegy- és dombvidéki vizes élőhelyeket kedveli. Élőhelyei főleg üde bükkösökben és gyertyános-tölgyesekben találhatóak, de az erdők közötti gyepterületeken és bokorfüzesekben…

Tovább olvasom

A böjti réce lett az év madara

Szerkesztőség

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1979-ben indította el „Év madara” programját, melynek célja a természetvédelmi problémákkal érintett fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása. A több mint négy évtizede futó akció legutóbbi állomásaként a lakossági internetes szavazást a böjti réce nyerte, mely viszonylag kis termetű réceféle vízimadár. Magyarországon szórványos fészkelő, tavasszal a böjti szelekkel érkezik. Eurázsiában és Afrikában, különösen a mocsaras, sekély vizű területeken fordul elő. Hazánkban egészen 2004-ig vadászható volt, de állományának csökkenése indokolttá tette természetvédelmi oltalmát, így 2008-tól védett, jelenleg fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 000 Ft.…

Tovább olvasom

Lakossági madármegfigyelési akció

Szerkesztőség

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Nagy téli madárles címmel ismét az etetők madarainak számlálására hívja az érdeklődőket 2025. február 28-ig. Az akció célja a lakosság bevonása a környezetünkben élő madarak megfigyelésébe, a védelmüket is segítő „közösségi tudomány” (citizen science) jellegű adatgyűjtésbe. Az okostelefonos alkalmazással és internetes segédanyagokkal támogatott számolásban bárki részt vehet előzetes természetismereti képzés nélkül. Az adatok feltöltéséhez nem kell más, mint egy mobiltelefon vagy jegyzetfüzet. Az így gyűjtött adatok is hozzájárulnak ahhoz, hogy nyomon követhessük a klímaváltozás hatásait Magyarország téli madárállományának alakulására az elkövetkező évtizedekben. Hazánkban…

Tovább olvasom