Címke: MME

A hazai turulpárok száma meghaladja a kétszázat!

Szerkesztőség

A tavalyi rekord után 2025-ben is tovább erősödött a hazai kerecsensólyom-állomány. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a nemzetipark-igazgatóságok szakembereivel közösen február elejétől ellenőrizték a hazánkban fokozottan védett kerecsensólymok fészekfoglalását, illetve később a fiókák számát. A megfigyelések arra engednek következtetni, hogy jelenleg hazánkban 212-235 párra tehető a kerecsensólymok költőállománya. Országosan 212 fészket foglaló párt sikerült felderíteni, 12 párral többet mint 2024-ben. Ezek közül 184 nevelt fiókát, héttel több, mint tavaly, ezzel arányosan a fiatal kerecsensólymok száma is emelkedett, a tavalyi évhez képest 40-nel, 2025-ben elérve az 570-et.  A megfigyelt…

Tovább olvasom

Felhívás – költési időszak előtt végzendő munkák

MME

A tapasztalatok alapján a leggyakoribb tevékenységek, melyek az ország lakosságát, az önkormányzatokat, az állami szerveket és a gazdasági élet szereplőit leginkább érintik, és a nem megfelelő ütemezés miatt évről évre visszatérő természetvédelmi és állatvédelmi problémát okoznak, a következők: az épületfelújítások, a fák visszavágása és az elektromos hálózati oszlopok és vezetékek javítása. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) felhívja a lakosság, az önkormányzati és állami szervek figyelmét, hogy a költési időszak végétől az új kezdete előtti öt hónapban lehet és kellene elvégezni a következő, természetvédelmi szempontból érzékeny munkákat, melyek áprilistól…

Tovább olvasom

Ne etessük a vízimadarakat!

Szerkesztőség

A tapasztalatok alapján az alapvetően jószándékú emberek nincsenek tudatában annak, hogy a vízimadarak etetése nemcsak felesleges, de tömegesen sodorhatja veszélybe az állatokat, ami ellen világszerte küzdenek a hatóságok és a természetvédelmi szervezetek. Ezért a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) arra kéri a víz mellett sétálókat, kirándulókat, hogy sehol és semmivel ne etessék a vízimadarakat!A vízimadarak életmódja, különösen a hideg évszakra vonatkozó túlélési szabályai alapvetően térnek el a klasszikus téli etetőket látogató énekesmadarakétól, ezért etetésük egyaránt rossz a madaraknak, a környezetnek és az embereknek:– kikapcsolja a téli túléléshez nélkülözhetetlen vonulási…

Tovább olvasom

Műfészkek kihelyezésével segíthetjük a baglyok költését

Szerkesztőség

Magyarország tíz fészkelő bagolyfajából öt lakott területeken is él vagy kimondottan emberkövetőnek számít. Települési jelenlétük azért is fontos, mert ezek a madarak elsősorban kisrágcsálókkal táplálkoznak és fiókáikat is ezekkel etetik. Így biológiai úton segítenek kordában tartani a városokban is problémát okozó egereket és patkányokat. Hiányukban ezek állományapasztását a házi- és társállatok mellet az emberre is veszélyes mérgezett csalik kihelyezésével kell megoldani. Egyetlen erdei fülesbagoly évente ezernél (!) is több rágcsálót zsákmányol, ami a népes telelőcsapatok esetében már óriási számot jelent, a kisebb termetű bagolyfajok ezek mellett rengeteg kártevő rovart is…

Tovább olvasom

A természetes erdők és a harkályok védelme

Szerkesztőség

Drasztikus mértékben fogyatkozó erdeink kulcsfontosságúak a vízmegtartó, oxigéntermelő, szén-dioxid-megkötő szerepük miatt, emellett megszámlálhatatlan növény- és állatfajnak nyújtanak élőhelyet. A természetes erdők, melyekben idős, korhadt és holtfákat is találunk, összehasonlíthatatlanul gazdagabb élővilágot rejtenek magukban, mint a mesterségesen telepített gazdasági erdők. A természetes erdők megmaradása létkérdés. Az őket alkotó bonyolult táplálékhálózat minden eleme kulcsfontosságú, a fajok sokfélesége biztosítja fennmaradásukat. A harkályok többsége csak az ilyen, változatos faj- és korösszetételű erdőkben talál magának élőhelyet, ahol korhadt és holtfák egyaránt vannak, melyek táplálékforrásukat és költőhelyüket is jelentik egyben.A különböző harkályfajok túlélése a természetes erdőktől függ.…

Tovább olvasom

Nyárvégi madárgyűrűző akció a fővárosi Naplás-tónál

Szerkesztőség

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Budapesti Helyi Csoportja 12. alkalommal szervez nyári madárgyűrűző akciót Budapesten, a cinkotai Naplás-tónál, ahova augusztus 8-25. között szeretettel várja az érdeklődőket hétköznap és hétvégén is. A madarak befogása és gyűrűzése naponta kora reggel 6 órától kb. délelőtt 10 óráig, illetve délután 19 órától naplementéig tart az időjárástól függően. 10-18h között a madármozgás megáll, illetve a hálókat is összehúzzuk. Esős időben, illetve nagyon erős szél esetén a gyűrűzés a fenti időszakban is szünetel. A napi munka és a látogatás menete az óránkénti hálóellenőrzések köré…

Tovább olvasom

Rekorddal zárult az idei fehérgólya-gyűrűzés

Szerkesztőség

Elérkezett a fehérgólya-fiókák kirepülésének időszaka és ezzel lezárult az idei gyűrűzési szezonjuk is. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és a nemzetipark-igazgatóságok szakemberei 614 fészekben 1887 gólyafiókát gyűrűztek meg 2025-ben. Az akció 16 megyét, 352 települést érintett. A gyűrűzésekre több mint 12 ezren látogattak el, amivel a rendezvénysorozat a legnagyobb hazai természetvédelmi események közé került. A tavalyi rekord (1767) után idén még több fióka lábára került gyűrű. Ez a szám még nem tartalmazza a mentőhelyekre bekerült, később szabadon eresztendő fiatalokat. Összességében körülbelül minden kilencedik gólyafióka kapott egyedi jelölést, és…

Tovább olvasom

Söréttel lőttek meg egy kerecsensólymot a Hortobágyon

Szerkesztőség

Egy fokozottan védett fiatal kerecsensólymot lőttek meg ismeretlen elkövetők Hortobágy térségében. A bolgár gyűrűs madarat röpképtelen állapotban találta meg a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (HNPI) természetvédelmi őrszolgálata a Hortobágyi Földtulajdonosi Vadásztársaság működési területén. A HNPI illetékes természetvédelmi őre egy sérült ragadozó madarat talált a földön, amely nem tudott felrepülni. A sérült állatot a Fővárosi Állat- és Növénykertbe szállították, ahol a röntgenfelvételek alapján kiderült, hogy a kerecsent sörétes puskával lőtték meg. Ennek következtében röpképtelenné vált, szárnya szilánkosra tört és a lába is megsérült. Az állatkert állatorvosai a madár állapotát stabilizálták, egy…

Tovább olvasom

Már lehet szavazni a 2026. év madarára

Szerkesztőség

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1979-óta választja meg az év madarát, ami 2011 óta rendszerint közönségszavazással történik. 2026-ra a három bokorban fészkelő madárfaj: a kis poszáta, az énekes rigó és kerti geze közül választhat a lakosság az egyesület honlapján 2025. július 25-e 12 óráig. A bokrosok rengeteg élőlény számára menedéket nyújtanak. Sok madár találja meg itt fészkelő- és táplálkozóhelyét, és a vonulás során még több használja megállóhelyként, zöld folyosóként ezeket a területeket. Ezért is fontos, hogy ezekre természetbarát szemmel – ne „rendezetlen bozótként”, hanem értékes élőhelyként – tekintsünk!…

Tovább olvasom

Végveszélyben a nagy goda

Szerkesztőség

A nagy goda (Limosa limosa) hazánk egyik legveszélyeztetettebb madárfaja. A hazai fészkelőállománya a ’90-es években becsült 1000-1200 párról mára 100 pár alattira zsugorodott, amelyek alig 10 fiókát nevelnek fel évente. Eltűnnek a szikes tavak, a vizes, mocsaras élőhelyek, így nincs hol költeniük. Ráadásul a szűkülő fészkelőhelyeken egyre védtelenebbé váltak az amúgy túlszaporodott ragadozókkal szemben is, ami jól látszik a költési adatokon. A helyzet annyira kiélesedett, hogy azonnal lépnünk kellett: partnereinkkel három mintaterületen villanypásztorokkal kerítettünk el fészkelésre alkalmas területeket számukra, így segítve a biztonságos költést. A hagyományos fészkelő területeken nagyobb (1-4…

Tovább olvasom