Címke: MME

23. Országos Sasszinkron és Sasnap

Szerkesztőség

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a nemzetipark-igazgatóságokkal és más civil szervezetekkel együttműködve immáron 23. alkalommal szervezi meg az Országos Sasszinkront, a hazánkban telelő ragadozó madarak éves számlálását 2026. január 16-19. között. A felmérést olyan speciális fajismerettel rendelkező szakemberek végzik, akik nagy távolságból és repülés közben is képesek elkülöníteni egymástól a gyakran igen hasonló megjelenésű fajokat. Az országos sasszinkronhoz kapcsolódva január 17-én egy nyilvános „Sasnap” is megrendezésre kerül a jászberényi Sasközpontban. Magyarország területén a sas- és sólyomfajok szempontjából számos kiemelten fontos telelőhely van. Közülük legnagyobb számban a rétisasok (kezdő…

Tovább olvasom

2026-ban az énekes rigó az év madara

Szerkesztőség

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1979-ben indította el „Év madara” programját, melynek célja a természetvédelmi problémákkal érintett fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása. A több mint négy évtizede futó akció legutóbbi állomásaként a lakossági internetes szavazást az énekes rigó nyerte. A fekete rigónál kisebb, a hím és a tojó egyforma: felül olívabarna színezetűek, fehéres torokkal, a begy, a mell és a testoldalak sárgásfehér alapon barna foltokkal csíkozott. A szárny és a farok tollai sötét olajbarnák, a repülés közben láthatóvá váló alsó szárnyfedők sárgásak. A faj egyik legjellegzetesebb tulajdonsága…

Tovább olvasom

Évbúcsúztató madárgyűrűzés a fővárosi Farkas-erdőben

Szerkesztőség

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Budapesti Helyi Csoportja évbúcsúztató madárgyűrűzésre hívja az érdeklődőket az újpesti Farkas-erdőbe 2025. december 28-án (vasárnap) 9-12 óra között. Az ingyenes rendezvény célja az etetőkre látogató madarak és a természetvédelmi célú madárgyűrűzés bemutatása mindazoknak, akik a karácsonyi pihenést követően szeretnének egy kicsit kimozdulni a lakásból. Az őszapók, cinegék, fakopáncsok, rigók, sármányok és pintyek szívesen fogyasztják a kihelyezett táplálékot, ám azt, hogy ezek a madarak honnan érkeztek hozzánk és merre tartanak tőlünk, a gyűrűzés segítségével tudhatjuk meg. A madarász délelőtt programja a hálók óránkénti ellenőrzése…

Tovább olvasom

Elkezdődött a Nagy téli madárles

Szerkesztőség

Nagy téli madárles címmel ismét lakossági madárszámlálási akcióba kapcsolódhatnak be az érdeklődők. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Nagy téli madárles címmel ismét, immáron 3. alkalommal az etetők madarainak számlálására hívja az érdeklődőket 2025. december 6-ától 2026. február 28-ig. A 2025/2026-os szezontól közel egy hónappal kibővült számlálás célja a lakosság bevonása a környezetünkben élő madarak megfigyelésébe, a védelmüket is segítő „közösségi tudomány” (citizen science) jellegű adatgyűjtésbe. Az okostelefonos alkalmazással és internetes segédanyagokkal támogatott számolásban bárki részt vehet előzetes természetismereti képzés nélkül. Az adatok feltöltéséhez nem kell más, mint egy…

Tovább olvasom

A hazai turulpárok száma meghaladja a kétszázat!

Szerkesztőség

A tavalyi rekord után 2025-ben is tovább erősödött a hazai kerecsensólyom-állomány. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a nemzetipark-igazgatóságok szakembereivel közösen február elejétől ellenőrizték a hazánkban fokozottan védett kerecsensólymok fészekfoglalását, illetve később a fiókák számát. A megfigyelések arra engednek következtetni, hogy jelenleg hazánkban 212-235 párra tehető a kerecsensólymok költőállománya. Országosan 212 fészket foglaló párt sikerült felderíteni, 12 párral többet mint 2024-ben. Ezek közül 184 nevelt fiókát, héttel több, mint tavaly, ezzel arányosan a fiatal kerecsensólymok száma is emelkedett, a tavalyi évhez képest 40-nel, 2025-ben elérve az 570-et.  A megfigyelt…

Tovább olvasom

Felhívás – költési időszak előtt végzendő munkák

MME

A tapasztalatok alapján a leggyakoribb tevékenységek, melyek az ország lakosságát, az önkormányzatokat, az állami szerveket és a gazdasági élet szereplőit leginkább érintik, és a nem megfelelő ütemezés miatt évről évre visszatérő természetvédelmi és állatvédelmi problémát okoznak, a következők: az épületfelújítások, a fák visszavágása és az elektromos hálózati oszlopok és vezetékek javítása. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) felhívja a lakosság, az önkormányzati és állami szervek figyelmét, hogy a költési időszak végétől az új kezdete előtti öt hónapban lehet és kellene elvégezni a következő, természetvédelmi szempontból érzékeny munkákat, melyek áprilistól…

Tovább olvasom

Ne etessük a vízimadarakat!

Szerkesztőség

A tapasztalatok alapján az alapvetően jószándékú emberek nincsenek tudatában annak, hogy a vízimadarak etetése nemcsak felesleges, de tömegesen sodorhatja veszélybe az állatokat, ami ellen világszerte küzdenek a hatóságok és a természetvédelmi szervezetek. Ezért a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) arra kéri a víz mellett sétálókat, kirándulókat, hogy sehol és semmivel ne etessék a vízimadarakat!A vízimadarak életmódja, különösen a hideg évszakra vonatkozó túlélési szabályai alapvetően térnek el a klasszikus téli etetőket látogató énekesmadarakétól, ezért etetésük egyaránt rossz a madaraknak, a környezetnek és az embereknek:– kikapcsolja a téli túléléshez nélkülözhetetlen vonulási…

Tovább olvasom

Műfészkek kihelyezésével segíthetjük a baglyok költését

Szerkesztőség

Magyarország tíz fészkelő bagolyfajából öt lakott területeken is él vagy kimondottan emberkövetőnek számít. Települési jelenlétük azért is fontos, mert ezek a madarak elsősorban kisrágcsálókkal táplálkoznak és fiókáikat is ezekkel etetik. Így biológiai úton segítenek kordában tartani a városokban is problémát okozó egereket és patkányokat. Hiányukban ezek állományapasztását a házi- és társállatok mellet az emberre is veszélyes mérgezett csalik kihelyezésével kell megoldani. Egyetlen erdei fülesbagoly évente ezernél (!) is több rágcsálót zsákmányol, ami a népes telelőcsapatok esetében már óriási számot jelent, a kisebb termetű bagolyfajok ezek mellett rengeteg kártevő rovart is…

Tovább olvasom

Befejeződött a költési szezon – kevesebb madarat látunk

Szerkesztőség

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülethez (MME) a nyár utolsó hónapjában – de akár már július közepétől – rendszeresen érkeznek aggódó bejelentések arról, hogy az emberek feltűnően kevesebb madarat látnak az addig megszokotthoz képest. Szerencsére ennek hátterében nem természetvédelmi probléma, hanem a költési időszak befejeződése áll. Az elmúlt hónapokban hozzászoktunk ahhoz, hogy a kert, a park, az utcai fasor zeng a madarak énekétől, majd a fiókák és az etető madarak hangjától, a fűben folyamatosan ott keresgélnek a fekete rigók és az itatókon is nagy a forgalom. Ennek oka, hogy a…

Tovább olvasom

A természetes erdők és a harkályok védelme

Szerkesztőség

Drasztikus mértékben fogyatkozó erdeink kulcsfontosságúak a vízmegtartó, oxigéntermelő, szén-dioxid-megkötő szerepük miatt, emellett megszámlálhatatlan növény- és állatfajnak nyújtanak élőhelyet. A természetes erdők, melyekben idős, korhadt és holtfákat is találunk, összehasonlíthatatlanul gazdagabb élővilágot rejtenek magukban, mint a mesterségesen telepített gazdasági erdők. A természetes erdők megmaradása létkérdés. Az őket alkotó bonyolult táplálékhálózat minden eleme kulcsfontosságú, a fajok sokfélesége biztosítja fennmaradásukat. A harkályok többsége csak az ilyen, változatos faj- és korösszetételű erdőkben talál magának élőhelyet, ahol korhadt és holtfák egyaránt vannak, melyek táplálékforrásukat és költőhelyüket is jelentik egyben.A különböző harkályfajok túlélése a természetes erdőktől függ.…

Tovább olvasom