Címke: Szalontai Kriszta

A hónap gyógynövénye a szagos müge

Szalontai Kriszta

Szagos vagy illatos? A szagos müge aromás gyógynövény, hatóanyagai miatt az élelmiszeriparban és a gyógyászatban is használják. Keressük meg a természetben! A szagos müge (Galium odoratum) a lombhullató erdők aljnövényzetében él, leginkább bükkösökben terjedt el. Árnyékkedvelő, 10-30 cm magas évelő növény. Négyélű szára, 6-9 tagú, lándzsa alakú érdes levele, illatos fehér virága alapján beazonosíthatjuk. Gyógyhatásáért virágzó hajtását kell begyűjtenünk ebben az időszakban. A leszedett részeket szárítani szükséges. A száradási folyamat során új hatóanyagok, ún. kumarinok képződnek, melyeknek köszönhetően a növény kellemes vanília illatot áraszt. Gyógyteát forrázással nyerhetünk a szagos mügéből,…

Tovább olvasom

A hónap gyógynövénye a csalán

Szalontai Kriszta

Szidjuk a csalánt, amikor „megcsíp” minket, ám hatóanyagaival segítségünkre lehet: számos betegség kezeléséhez, és a tavaszi tisztítókúra során is eredményesen használható. A nagy csalán (Urtica dioica) telepeket alkotó, évelő növény. Négy élű szárát és sötétzöld, fűrészes szélű leveleit csalánszőrök borítják. A népgyógyászatban ősidők óta használták cukorbetegség, köhögés, hajhullás, orrvérzés ellen. Manapság elsősorban vizelethajtó, vértisztító és reuma elleni teakeverékek alkotórésze. Húgyúti és ízületi gyulladások esetén, valamint vesehomok és vesekő kezeléséhez ajánlott, hatását klinikai vizsgálatok igazolták. Levele ásványi anyagokat, A-provitamint, B-, C- és K-vitamint tartalmaz, antibakteriális és antivirális hatású, fokozza az immunrendszer…

Tovább olvasom

A hónap gyógynövénye a medvehagyma

Szalontai Kriszta

A medvehagyma (Allium ursinum) egész Európában honos, a nedves, árnyékos területeket kedveli. Hazánkban a tölgyes, bükkös és gyertyános erdők aljnövényzetében tömegesen fellelhető. Március elejétől rátalálhatunk leveleire, melyek hosszú nyelűek, 15-20 cm hosszúak, lándzsa alakúak. Az évelő növény 10-40 cm magasra nő, a kopár erdők alján üde színfoltot képez. Virágai áprilisban nyílnak, az apró, fehér, csillag alakú virágok ernyős virágzatot alkotnak. A növény kellemes, fokhagymához hasonló illatot áraszt, fűszerként való felhasználása emiatt jelentős. A medvehagyma leveleit még virágzás előtt gyűjtsük, frissen salátákhoz, fűszervajhoz adhatjuk, vagy levesbe, főzelékbe, burgonyás ételekbe főzhetjük. Körültekintően…

Tovább olvasom

A hónap gyógynövénye a turbolya

Szalontai Kriszta

Már alig várjuk a tavasz ébredését, hogy a természet újra kizöldüljön, de addig is találhatunk gyógynövényeket a hótakaró alatt, fák tövében, vagy az avar rejtekében. Az útszéli turbolya (Anthriscus cerefolium var. trichosperma) hazákban közönséges, bokros erdőkben, sövények, kerítések mentén könnyen fellelhető. Egyéves, 20-80 cm magas, aljától gazdagon elágazó szárú, többszörösen összetett levelű, fehér ernyővirágzatot alkotó növény. Levele és termése kellemes ánizs illatú, ezért fűszerként jelentős, a francia konyha előszeretettel használja. A friss levelek gomba- és tojásételek, szendvicskrémek, levesek és saláták ízesítéséhez kiválóak, ezért a növény termesztett változata, a zamatos turbolya…

Tovább olvasom

A hónap gyógynövénye a homoktövis

Szalontai Kriszta

A homoktövis (Hippophaë rhamnoides) lombhullató, sűrű bozótokat alkotó kétlaki cserje, a vad példányok hajtásai tövisesek. Levelei lándzsa alakúak, fonákjukon ezüstösek, szőrösek. Termése narancssárga, 6-8 mm hosszú álbogyó, egész télen a fán marad. Íze savanykás, kesernyés, friss fogyasztásra általában nem alkalmas. Folyók laza, homokos hordalékán, tengerpartokon, homokdűnéken, hegyvidékeken egyaránt megtalálható. Mivel hazánkban védett (eszmei értéke tövenként tízezer forint), a vad példányok termését tilos begyűjteni, azonban piacokon egyre gyakrabban lehet találkozni terméssel berakódott homoktövis-ággal. A kertészetek házikertbe ültethető, nemesített, tövis nélküli fajtákat is árusítanak, de a boltok polcain is számtalan homoktövis termék…

Tovább olvasom

Az év gyógynövénye a páfrányfenyő

Szalontai Kriszta

A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság (MGYT) Gyógynövény Szakosztálya 2025-ben a páfrányfenyőt választotta az év gyógynövényének. Az MGYT Gyógynövény Szakosztályának célja, hogy tevékenységével hozzájáruljon a gyógynövények szakszerű alkalmazásának terjedéséhez. A ginkónak is nevezett páfrányfenyő (Ginkgo biloba) Ázsiából származik, hazánkban dísznövényként ültetett növény, arborétumokban megcsodálhatjuk. Jó várostűrő képessége miatt utak mentén, városi parkokba is gyakran ültetik. Egy igazi „őskövület”, bolygónk egyik legősibb fafajának tartják. 40 méter magasra is megnövő, kétlaki fa. Lombhullató fenyőféle, levelei hosszú nyelűek, villás erezetűek, ősszel gyönyörű sárgára színeződnek. A levéllemezek lehetnek osztatlanok is, de többnyire kialakul a legyező alakú…

Tovább olvasom

A hónap gyógynövénye a boróka

Szalontai Kriszta

A hónap gyógynövénye sorozatunkban elsőként egy olyan növényt mutatunk be, mely sok kertben látható örökzöld dísznövényként, azonban népgyógyászati felhasználása régen jelentős volt. A közönséges boróka (Juniperus communis) 1-3 méter magasra növő, fényigényes növény. Levelei hegyesek, keskeny háromszög alakúak, szúrósak. Kétlaki faj: a hímivarú egyedek felfelé törő, a nőivarúak általában elfekvő habitusúak. A fekete borsnál valamivel nagyobb álbogyója 2-3 év alatt érik be, ezért ugyanazon a fán egyidejűleg láthatók éretlen, zöld borókabogyók, és fényes, feketés-hamvas érett gyümölcsök. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben hivatalosan szerepel a boróka tobozbogyója és illóolaja is. Reumás panaszok,…

Tovább olvasom

Gyógynövények és tanösvények

Szerkesztőség

Szalontai Kriszta Gyógynövények és tanösvények című túrakalauza 70 féle, hazánkban megtalálható gyógynövényt mutat be részletesen, évszakos bontásban, ugyanis gyógyító hatással bíró szerveik – mint pl. a rügy, a levél vagy a termés – az év más-más időszakában jelenik meg. Az alaktani jellemzés segítséget nyújt ahhoz, hogy megtaláljuk és felismerjük a gyógynövényeket természetes előfordulási helyükön. Ehhez járul hozzá a részletesen ismertetett 35 kirándulóhely is: a növények fellelhetőségéhez, tanulmányozásához olyan tanösvényeket, bemutatókerteket ajánl a kertészmérnök szerző, ahol az adott évszakban járva biztosan megtaláljuk a növényt.A kirándulások során nemcsak a természet szépségeire csodálkozhatunk…

Tovább olvasom

Szent Norbert Tanösvény, Zsámbék

Szalontai Kriszta

A középkorban a gyógyítás többnyire a szerzetesek és apácák irányításával zajlott. Ők voltak azok, akik ismerték és gyűjtötték a gyógynövényeket, valamint a kolostorkertekben számos fajt termesztettek is. A Premontrei Női Kanonokrend nekik állít emléket a Szent Norbert tanösvény létrehozásával, és a környéken élő gyógynövények bemutatásával.A tanösvény Zsámbékon, a Rácváros utca végén indul, ahol kettéágazik az út. Az információs tábla bokrok ölelésében található, mindkét oldalán felirattal. Egyik oldala a Natura 2000 hálózathoz tartozó Nyakas fennsík természeti értékeiről tájékoztat, a másik pedig botanikai ismereteket nyújt. A Nyakas a Gerecse-hegység legkeletibb vonulata, fő…

Tovább olvasom

Gyógynövényes bemutatókert Halimbán

Szalontai Kriszta

Halimbán élt és dolgozott csaknem fél évszázadon át dr. Szalai Miklós plébános, aki figyelmét a gyógynövények tanulmányozásának szentelte, és hatalmas gyógynövényes tudásra tett szert. Teakeverékei, amelyeket a környéken szedett gyógynövényekből állított össze, országszerte ismertté lettek, tízezrek számára hozva gyógyulást. Évtizedeken keresztül folytatott tevékenysége alapján Szalai Miklóst „halimbai esperes”-ként az egész ország ismerte. Nevéhez fűződik a Halimbárium gyógyteacsalád megszületése. A Halimbárium teák az országban elsőként bolti forgalomban is megvásárolható gyógynövényekből összeállított teakeverékek voltak. Nagy lépést jelentettek ahhoz, hogy az emberek maguk is tegyenek egészségük helyreállításáért, ezáltal kezükbe vegyék saját sorsuk irányítását.…

Tovább olvasom