Szerző: Szerkesztőség

„Év madara” rajzpályázat kicsiknek és nagyoknak

Szerkesztőség

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület „Év madara” rajzpályázatot hirdet óvodás, alsó tagozatos, felső tagozatos, középiskolás, felnőtt és fogyatékossággal élő kategóriákban. A rajzpályázat témája: 2025. év madara – a böjti réce. A rajzpályázat célja, hogy minél szélesebb körben megismertesse a böjti récét a lakossággal, valamint, hogy felhívják a figyelmet a faj szaporodásának helyszínéül szolgáló vizes élőhelyek jelentőségére és a vizes élőhelyeinket veszélyeztető problémákra. Pályázati kategóriák: Pályamunka: pályázni böjti récét ábrázoló, kizárólag A4 méretű, kézzel készített, papíralapú alkotással lehet. Alkalmazható technikák: grafit, színes ceruza, filctoll, zsírkréta, tus, tempera, vízfesték, akril stb.…

Tovább olvasom

Hamarosan elérkezik a Nemzeti Faültetés Napja

Szerkesztőség

Hatalmas érdeklődésnek örvend a Nemzeti Faültetés Napja, a március első szombatjára meghirdetett akciónap, amit a 10 millió Fa közössége indított el. Két hét alatt közel 300 önkormányzat, fél ezernél több civil szervezet és temérdek magánember jelentkezett. Közülük már 24 céggel, 62 csapattal, 50-nél is több helyszínnel született megállapodás az akciónapon való részvétel módjáról. A szervezők azonban további vállalatok csatlakozását várják, hiszen a faültetők száma meghaladta a rendelkezésre álló fákét. Los Angeles, Dubai, Valencia – a klímaválság aszállyal, kitartó hőséggel, árvizekkel tört be a nappalinkba, beszivárgott az életünkbe, már most veszélyezteti az életünket,…

Tovább olvasom

Elkezdődött a VIII. Vértesi Natúrparki vetélkedő!

Szerkesztőség

Vidd el csapatodat a döntőig, és nyerjetek egy felejthetetlen nyári tábori élményt a Vértesben! Idén újra meghirdetésre került a VIII. Vértesi Natúrparki vetélkedő, érdemes már most csapatokba szerveződni, mert nagyon sok izgalmas játékkal és fejtörővel készültek a gyerekek számára a vetélkedő készítői. Négy fős csapatokat várnak, melyeknek 3 általános iskolás diák + 1 felnőtt lehet a tagja. Az alsós és a felsős korosztálynak ugyanazt a feladatlapot kell kitöltenie, de az értékelésük külön-külön történik. A verseny idén két fordulóból és egy kirándulásból, illetve a döntőből áll. Az első forduló 2025. január…

Tovább olvasom

Téli séta a Füvészkertben

Szalontai Kriszta

A Pál utcai fiúk helyszíneként széles körben ismert Füvészkert minden évszakban újat mutat, télen is érdemes ellátogatni ide. Ha zord az idő, akkor az üvegházak gyűjteményei között átmelegedhetünk, miközben növényritkaságokban gyönyörködhetünk. Az ELTE Füvészkertet, hazánk első botanikus kertjét 1771-ben Nagyszombatban alapította az Orvosi Kar Növénytani és Vegytani Tanszékének első professzora és a hozzá tartozó botanikus kert első igazgatója, Winterl Jakab. A kert az orvostanhallgatók képzését szolgálta, de nagyon hamar helyet kaptak a gyógynövények mellett a hazai flóra ritkaságai, kertészeti különlegességei is, majd az üvegházakban a trópusok növényei. Történelmét sorozatos költözések,…

Tovább olvasom

40 éve alakult meg az Aggteleki Nemzeti Park

Szerkesztőség

1985. január 1-jén alakult meg az Aggteleki Nemzeti Park, amely hazánk negyedik nemzeti parkjaként, ugyanakkor elsőként kifejezetten a földtani és karsztos természeti értékek, a felszíni formák, valamint a felszín alatt húzódó barlangok megóvása érdekében jött létre. Az idén fennállásának 40. évfordulóját ünneplő nemzeti park különleges eseményekkel és programokkal várja a látogatókat. Az Aggteleki Nemzeti Park megalakulásának története 1978-ra nyúlik vissza, amikor 19.595 hektáros területen az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal határozata alapján megalapították az Aggteleki Tájvédelmi Körzetet. Egy évvel később az UNESCO „Ember és Bioszféra” (MAB) programja keretében bioszféra-rezervátummá nyilvánították,…

Tovább olvasom

Ramsari nap a turjánon

Szerkesztőség

A vizes élőhelyek védelme egyre fontosabb kérdéssé válik a természetvédelemben, ennek okán jött létre 1971-ben ezen élőhelyek megőrzését célzó ramsari egyezmény. Az Ócsai Tájvédelmi Körzet egy jelentős része is az egyezmény által érintett területek közé tartozik, hiszen az egykori, kiterjedt turjánvidék maradványaként napjainkban is jelentős ökológiai szerepe van hazánkban. Budapesttől mintegy 35 km-re, az Alföld és a Gödöllői-dombság találkozásánál helyezkedik el Ócsa község és az őt körülölelő turjánvidék, melyen 1975-ben jött létre az Ócsai Tájvédelmi Körzet 3.575 ha nagyságú területen. A vizes élőhelyek világnapja alkalmából megrendezett családi programon egy természetismereti…

Tovább olvasom

Áttelelő fehér gólyák Magyarországon

Szerkesztőség

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülethez (MME) késő ősszel és télen rendszeresen érkeznek aggódó bejelentések itthon maradt fehér gólyákról. Magyarországon 2004/2005 tele előtt csak elvétve fordultak elő ilyen esetek, azóta viszont minden télen itthon marad néhány példány. Ezek a madarak nem betegek vagy sérültek, a természetes alkalmazkodási viselkedés részeként maradnak itthon a vonulás helyett, melyhez a klímaváltozásnak is köze lehet. Ez a tendencia figyelhető meg többek között a hasonló táplálkozású kócsagok és gémek, továbbá a ragadozó barna rétihéja esetében is. Az itthon maradó fehér gólyák nem szorulnak emberi segítségre, etetésre,…

Tovább olvasom

A ragadozómadarak természetvédelmi és vadgazdálkodási vonatkozásai

Szerkesztőség

A Pro Vértes szeretettel vár minden érdeklődőt a „Hosszú téli esték” előadás sorozat következő eseményére, amelyre január 29-én, szerdán, 18 órakor kerül sor Csákváron, a Geszner-házban, a Vértesi Natúrpark látogatóközpontjában. Az est vendége Haraszthy László ornitológus. A szakember előadásából a ragadozó madarak segítségével megismerhetjük a természetvédelem és a vadgazdálkodás szoros kapcsolatrendszerét. A mezőgazdasági területeken fészkelő valamennyi madarunk létszáma rémisztően csökken, miközben az apróvadak száma is hasonló ütemben fogyatkozik. Mindez ott is jellemző, ahol ragadozó madarak egyáltalán nincsenek. Nem szükséges messze menni, hogy az okokat megtaláljuk, hiszen amíg nem változik meg…

Tovább olvasom

Az év gyógynövénye a páfrányfenyő

Szalontai Kriszta

A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság (MGYT) Gyógynövény Szakosztálya 2025-ben a páfrányfenyőt választotta az év gyógynövényének. Az MGYT Gyógynövény Szakosztályának célja, hogy tevékenységével hozzájáruljon a gyógynövények szakszerű alkalmazásának terjedéséhez. A ginkónak is nevezett páfrányfenyő (Ginkgo biloba) Ázsiából származik, hazánkban dísznövényként ültetett növény, arborétumokban megcsodálhatjuk. Jó várostűrő képessége miatt utak mentén, városi parkokba is gyakran ültetik. Egy igazi „őskövület”, bolygónk egyik legősibb fafajának tartják. 40 méter magasra is megnövő, kétlaki fa. Lombhullató fenyőféle, levelei hosszú nyelűek, villás erezetűek, ősszel gyönyörű sárgára színeződnek. A levéllemezek lehetnek osztatlanok is, de többnyire kialakul a legyező alakú…

Tovább olvasom

A hónap gyógynövénye a boróka

Szalontai Kriszta

A hónap gyógynövénye sorozatunkban elsőként egy olyan növényt mutatunk be, mely sok kertben látható örökzöld dísznövényként, azonban népgyógyászati felhasználása régen jelentős volt. A közönséges boróka (Juniperus communis) 1-3 méter magasra növő, fényigényes növény. Levelei hegyesek, keskeny háromszög alakúak, szúrósak. Kétlaki faj: a hímivarú egyedek felfelé törő, a nőivarúak általában elfekvő habitusúak. A fekete borsnál valamivel nagyobb álbogyója 2-3 év alatt érik be, ezért ugyanazon a fán egyidejűleg láthatók éretlen, zöld borókabogyók, és fényes, feketés-hamvas érett gyümölcsök. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben hivatalosan szerepel a boróka tobozbogyója és illóolaja is. Reumás panaszok,…

Tovább olvasom