Vaddisznókkal a nyelv evolúciójának nyomában

Egyedülálló agykutatás: a Budakeszi Vadaspark az ELTE Etológia Tanszékével együttműködésben a világon elsőként vizsgálja vaddisznók agyműködését egy különleges, beavatkozást nem igénylő, az állatok számára teljesen ártalmatlan mérési módszer segítségével. Az ELTE Etológia Tanszékének Neuroetológiai Kutatócsoportja több, mint egy évtizede kutatja állatok és emberek egymás közti kommunikációját és agyműködésüket, hogy feltárja azokat a mechanizmusokat és hatásokat, amelyek az evolúció során az ember kifinomult kommunikációs rendszerének, a beszédnek a megjelenéséhez vezettek. Ehhez az ELTE kutatói az emberi agy mellett eddig elsősorban háziasított, társállatként tartott fajok (kutyák és törpemalacok) agyi folyamatait vizsgálták. Azonban…

Tovább olvasom

Székicsérvédelmi program a Hortobágyon

Az MBH Bank Fenntartható Jövő Bankja programjának keretében a hitelintézet a hazai nemzeti park igazgatóságokkal együttműködve olyan rendszerszintű kezdeményezéseket valósít meg, amelyek valódi gazdasági és társadalmi értéket teremtenek. Az átfogó biodiverzitás program újabb fontos állomása a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósággal közösen elindított, hosszútávú székicsérvédelmi projekt, amely már az első évben kiemelkedő eredményeket hozott a faj megóvása területén. A 2024-ben indult ötéves projekt célja a veszélyeztetett madárfaj állományának növelése, költőhelyeinek védelme, valamint a faj életmódjára vonatkozó tudományos adatok gyűjtése. A projekt szorosan illeszkedik a hitelintézet agrárüzletágának törekvéseihez is, hogy ösztönözze a…

Tovább olvasom

Maradék nélkül – menütervező a pazarlás ellen

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Maradék nélkül programja új, a fenntartható étkezést és a pazarlásmentes konyhát középpontba helyező kiadványt tett közzé. A Menütervezés maradék nélkül című útmutató könnyen alkalmazható gyakorlati tanácsokkal segíti a háztartásokat abban, hogyan főzzenek tudatosabban, használják fel kreatívan a maradékokat, és alakítsanak ki fenntartható rutint mindennapjaikban. Az élelmiszerpazarlás környezeti, gazdasági és társadalmi szempontból is komoly kihívás: a magyar háztartásokban évente fejenként átlagosan 62 kg élelmiszer végzi a szemetesben, amelynek jelentős része megelőzhető lenne. A keletkező élelmiszerhulladék legnagyobb részét az elpazarolt készételek teszik ki, évi 11,8 kg/fő/év mennyiséggel.…

Tovább olvasom

Már lehet szavazni a 2026. év madarára

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1979-óta választja meg az év madarát, ami 2011 óta rendszerint közönségszavazással történik. 2026-ra a három bokorban fészkelő madárfaj: a kis poszáta, az énekes rigó és kerti geze közül választhat a lakosság az egyesület honlapján 2025. július 25-e 12 óráig. A bokrosok rengeteg élőlény számára menedéket nyújtanak. Sok madár találja meg itt fészkelő- és táplálkozóhelyét, és a vonulás során még több használja megállóhelyként, zöld folyosóként ezeket a területeket. Ezért is fontos, hogy ezekre természetbarát szemmel – ne „rendezetlen bozótként”, hanem értékes élőhelyként – tekintsünk!…

Tovább olvasom

A tudatos fajtaválasztástól a felelős állattartásig

Az ember legjobb barátja, társunk a kutya – cikksorozat 2. rész: A tudatos fajtaválasztástól a felelős állattartásig vagy fordítva, melyik volt előbb: a tyúk vagy a tojás? Napjainkban a gyermekektől a felnőttekig már remélhetőleg nagyon sokan hallottak a felelős állattartásról, írhatnám azt is, hogy ez egy divatos kifejezés lett az állattartók körében. De milyen tartalommal tudjuk megtölteni ezt a fogalmat és mit valósítunk meg ebből a mindennapokban? A felelősség alatt ebben az esetben egyrészt az állat jólétéről történő gondoskodást értjük, másrészt azt is, hogy az állatunk ne okozzon problémát másnak,…

Tovább olvasom

Heted7 tábor a szentendrei Skanzenben

A 19 éve zajló, nyaranta 8-9 turnusban megtartott nyári napközis táborban a paraszti önellátó életmód és a természet szoros kapcsolatát, összefüggéseit fedezik fel és élik meg a – sokszor városi panelból érkező – gyerekek, de természetesen minden táborvezető párosnál más megközelítésben. Az idei első turnus (június 30-július 4 között) a MERÍTS ZÖLD ENERGIÁT! címet viselte. A héten tomboló kánikulában a valahai Magtár (manapság kiállító helye, de a nyár folyamán a tábori bázishely) hűvösében pihentek, alkottak, játszottak a táborlakók, miután a szabad területen, és a tájegységi kiállításokban árnyéktól-árnyékig (mint a legelésző…

Tovább olvasom

Hajnali madárles a Halastavi tanösvényen

A közel 2000 hektáros hortobágyi halastórendszer Közép-Európa legnagyobb madár élőhelye, továbbá vonulási időszakban éjszakázó- és pihenőhelye, ahol az elmúlt 40 évben közel 300 madárfajt regisztráltak. A halastavak főgátján egy tanösvény található. A szakvezetéses túrán a látogatók megismerkedhetnek a terület legfontosabb értékeivel, a hortobágyi halastavak élővilágával. A túra részét képezi a távcsöves madármegfigyelés is, melynek során a résztvevők bepillantást nyerhetnek a kócsagok, gémek, ludak, récék és sok más madár életébe. A túra kb. 10 km hosszú. Helyszín: Hortobágy-Halastó (Halastavi tanösvény)Időpont: 2025. július 12. (szombat) 05:30-10:30Találkozó: 05:20-kor a Hortobágy-halastavi Halászbárka Fogadóközpontnál Részvételi díj: 4.500…

Tovább olvasom

Bézs színű dámszarvas született a Vadasparkban

Legutóbb 2015-ben született különleges, halvány bézs színű dámszarvas borjú a Budakeszi Vadasparkban. A most három hónapos csöppség még anyja védelmező közelségében van, de a látogatók már így is felfedezhetik a kifutón. Az érdeklődők számára feltűnhet, hogy a porcelánszínű kicsi bika mellett egy sötét színváltozatú borjú is ugrándozik a kifutón. A dámszarvas borjak bundája általában sötétebb barna, világos foltokkal pettyezett, orruk pedig jellemzően barnás-fekete, ám létezik még két színváltozatuk is: a fehér, illetve a fekete. A sötét színárnyalatot a melanin festékanyag felhalmozódása okozza, a világos színt pedig a pigmenthiány. A kis…

Tovább olvasom

Végveszélyben a nagy goda

A nagy goda (Limosa limosa) hazánk egyik legveszélyeztetettebb madárfaja. A hazai fészkelőállománya a ’90-es években becsült 1000-1200 párról mára 100 pár alattira zsugorodott, amelyek alig 10 fiókát nevelnek fel évente. Eltűnnek a szikes tavak, a vizes, mocsaras élőhelyek, így nincs hol költeniük. Ráadásul a szűkülő fészkelőhelyeken egyre védtelenebbé váltak az amúgy túlszaporodott ragadozókkal szemben is, ami jól látszik a költési adatokon. A helyzet annyira kiélesedett, hogy azonnal lépnünk kellett: partnereinkkel három mintaterületen villanypásztorokkal kerítettünk el fészkelésre alkalmas területeket számukra, így segítve a biztonságos költést. A hagyományos fészkelő területeken nagyobb (1-4…

Tovább olvasom

Vadlovak hétvégéje a Hortobágyi Vadasparkban

A világon, egyedülálló módon az utolsó fennmaradt vadlófaj a Przewalski-ló. Ennek a kipusztulás széléről megmentett állatnak a története nemcsak sikeres fajvédelmi programnak mondható, hanem szimbólum is: nemzetközi összefogással és következetes, kitartó munkával megakadályozható a ritka, különleges fajok eltűnése. Július első hétvégéjén rövid vadlovas szakvezetést tartunk, melynek során közelebbről megismerhetjük ezeket a lenyűgöző patásokat. Megközelítés: a Hortobágyi Vadaspark kizárólag a nemzeti park járművével közelíthető meg, mely a Hortobágy Infó épülete melletti parkolóból indul 10.00-16.00 óra között minden egész órakor. Visszaindulás a vadasparkból a kiindulást követő óra félkor (11.30 és 17.30 között). A…

Tovább olvasom