Szerző: Szerkesztőség

40 éve alakult meg az Aggteleki Nemzeti Park

Szerkesztőség

1985. január 1-jén alakult meg az Aggteleki Nemzeti Park, amely hazánk negyedik nemzeti parkjaként, ugyanakkor elsőként kifejezetten a földtani és karsztos természeti értékek, a felszíni formák, valamint a felszín alatt húzódó barlangok megóvása érdekében jött létre. Az idén fennállásának 40. évfordulóját ünneplő nemzeti park különleges eseményekkel és programokkal várja a látogatókat. Az Aggteleki Nemzeti Park megalakulásának története 1978-ra nyúlik vissza, amikor 19.595 hektáros területen az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal határozata alapján megalapították az Aggteleki Tájvédelmi Körzetet. Egy évvel később az UNESCO „Ember és Bioszféra” (MAB) programja keretében bioszféra-rezervátummá nyilvánították,…

Tovább olvasom

Ramsari nap a turjánon

Szerkesztőség

A vizes élőhelyek védelme egyre fontosabb kérdéssé válik a természetvédelemben, ennek okán jött létre 1971-ben ezen élőhelyek megőrzését célzó ramsari egyezmény. Az Ócsai Tájvédelmi Körzet egy jelentős része is az egyezmény által érintett területek közé tartozik, hiszen az egykori, kiterjedt turjánvidék maradványaként napjainkban is jelentős ökológiai szerepe van hazánkban. Budapesttől mintegy 35 km-re, az Alföld és a Gödöllői-dombság találkozásánál helyezkedik el Ócsa község és az őt körülölelő turjánvidék, melyen 1975-ben jött létre az Ócsai Tájvédelmi Körzet 3.575 ha nagyságú területen. A vizes élőhelyek világnapja alkalmából megrendezett családi programon egy természetismereti…

Tovább olvasom

Áttelelő fehér gólyák Magyarországon

Szerkesztőség

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülethez (MME) késő ősszel és télen rendszeresen érkeznek aggódó bejelentések itthon maradt fehér gólyákról. Magyarországon 2004/2005 tele előtt csak elvétve fordultak elő ilyen esetek, azóta viszont minden télen itthon marad néhány példány. Ezek a madarak nem betegek vagy sérültek, a természetes alkalmazkodási viselkedés részeként maradnak itthon a vonulás helyett, melyhez a klímaváltozásnak is köze lehet. Ez a tendencia figyelhető meg többek között a hasonló táplálkozású kócsagok és gémek, továbbá a ragadozó barna rétihéja esetében is. Az itthon maradó fehér gólyák nem szorulnak emberi segítségre, etetésre,…

Tovább olvasom

A ragadozómadarak természetvédelmi és vadgazdálkodási vonatkozásai

Szerkesztőség

A Pro Vértes szeretettel vár minden érdeklődőt a „Hosszú téli esték” előadás sorozat következő eseményére, amelyre január 29-én, szerdán, 18 órakor kerül sor Csákváron, a Geszner-házban, a Vértesi Natúrpark látogatóközpontjában. Az est vendége Haraszthy László ornitológus. A szakember előadásából a ragadozó madarak segítségével megismerhetjük a természetvédelem és a vadgazdálkodás szoros kapcsolatrendszerét. A mezőgazdasági területeken fészkelő valamennyi madarunk létszáma rémisztően csökken, miközben az apróvadak száma is hasonló ütemben fogyatkozik. Mindez ott is jellemző, ahol ragadozó madarak egyáltalán nincsenek. Nem szükséges messze menni, hogy az okokat megtaláljuk, hiszen amíg nem változik meg…

Tovább olvasom

Az év gyógynövénye a páfrányfenyő

Szalontai Kriszta

A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság (MGYT) Gyógynövény Szakosztálya 2025-ben a páfrányfenyőt választotta az év gyógynövényének. Az MGYT Gyógynövény Szakosztályának célja, hogy tevékenységével hozzájáruljon a gyógynövények szakszerű alkalmazásának terjedéséhez. A ginkónak is nevezett páfrányfenyő (Ginkgo biloba) Ázsiából származik, hazánkban dísznövényként ültetett növény, arborétumokban megcsodálhatjuk. Jó várostűrő képessége miatt utak mentén, városi parkokba is gyakran ültetik. Egy igazi „őskövület”, bolygónk egyik legősibb fafajának tartják. 40 méter magasra is megnövő, kétlaki fa. Lombhullató fenyőféle, levelei hosszú nyelűek, villás erezetűek, ősszel gyönyörű sárgára színeződnek. A levéllemezek lehetnek osztatlanok is, de többnyire kialakul a legyező alakú…

Tovább olvasom

A hónap gyógynövénye a boróka

Szalontai Kriszta

A hónap gyógynövénye sorozatunkban elsőként egy olyan növényt mutatunk be, mely sok kertben látható örökzöld dísznövényként, azonban népgyógyászati felhasználása régen jelentős volt. A közönséges boróka (Juniperus communis) 1-3 méter magasra növő, fényigényes növény. Levelei hegyesek, keskeny háromszög alakúak, szúrósak. Kétlaki faj: a hímivarú egyedek felfelé törő, a nőivarúak általában elfekvő habitusúak. A fekete borsnál valamivel nagyobb álbogyója 2-3 év alatt érik be, ezért ugyanazon a fán egyidejűleg láthatók éretlen, zöld borókabogyók, és fényes, feketés-hamvas érett gyümölcsök. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben hivatalosan szerepel a boróka tobozbogyója és illóolaja is. Reumás panaszok,…

Tovább olvasom

A Fővárosi Nagycirkusz fóruma a felelős állattartásról

B. Mezei Éva

„Állati Kör” címmel rendezték meg a Fővárosi Nagycirkusz állatvédelmi szakmai fórumát, amely első alkalommal a szánhúzó kutyák világát állította a középpontba. Az esemény-sorozat célja, hogy ráirányítsa a figyelmet az állatok értékeire, a felelős állattartás fontosságára, valamint bemutassa a szakterületek sokszínűségét.Fekete Péter főigazgató köszöntő beszédében úgy fogalmazott: a cirkuszművészet tudományos hátterével is foglalkozó Nemzeti Cirkuszművészeti Központ egy kultúrstratégiai intézmény, amely komoly felelősséget jelent. Igazi haszonélvezői az állatok is. Az intézményben tudományos alapon elemzik az ember és állat együttélését, ezáltal a naponta a Fővárosi Nagycirkuszba ellátogató 2800 néző is megérezheti a felelős…

Tovább olvasom

Erdei fülesbagoly telelőhelyek felmérése ovik és iskolák részvételével

Szerkesztőség

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a lakosság bevonásával ismét országos erdei fülesbagoly telelőhely felmérést hirdet. A programban bárki részt vehet, ami remek szabadlevegős elfoglaltságot is kínál. Az egyesület az egyéni megfigyelők, családok mellett óvodák és általános iskolák részvételére is számít. Az akció kiemelt célja a baglyok és telelőhelyeik védelme is, mert még mindig hallani olyan esetekről, amikor elzavarják ezeket az ártalmatlan madarakat, akár a fákat is kivágva alóluk! Az erdei fülesbaglyok különleges viselkedése, hogy a téli időszakban csapatosan keresik fel a települések belterületeit. Egy-egy ilyen telelőhelyen többnyire néhány…

Tovább olvasom

Természetfotós pályázat gyerekeknek

Szerkesztőség

A Debreceni Nagyerdőért Természetvédelmi és Kulturális Egyesület természetfotós pályázatot hirdet a természet jegyében általános- és középiskolások részére „A természet mosolya” címmel, melyre a határon túli iskolások képeit is várják. A zsűri ajánlása alapján, az alábbi 4 főtémák egyikét célszerű megjeleníteni a műveken: állatvilág, növényvilág, tájak, illetve az ember és a természet kapcsolata. Kategóriák:1. 6-9 éves korosztály (2016 és 2019 között születtek)2. 10-14 éves korosztály (2011 és 2015 között születtek)3. 15-19 éves korosztály (2006 és 2010 között születtek) Minden pályázó maximum 3 képpel pályázhat!A pályázatra digitális fotókat várnak, vagy hagyományos, analóg…

Tovább olvasom

2606 állatot mentett meg tavaly a budapesti Állatkert

Szerkesztőség

A Fővárosi Állat- és Növénykert kiterjedt természetvédelmi tevékenységének fontos része a vadállatmentés. Az Állatkertben folyó vadállatmentő munkát a nagyközönség is figyelemmel kísérheti, a vadállatmentő központ ugyanis a nagyközönség számára is látogatható. Magyarországon honos, védett vagy fokozottan védett, tehát természetvédelmi oltalom alatt álló állatfajok olyan egyedeinek mentéséről van szó, akik valamilyen ok miatt a természetben bajba kerültek, és szakszerű emberi segítség nélkül elpusztultak volna. A sérült, legyengült, elárvult, vagy más okok miatt segítségre szoruló állatokat az Állatkert vadállatmentő központjában rehabilitálják: meggyógyítják, felerősítik, vagy felnevelik őket. A cél minden esetben az, hogy…

Tovább olvasom