Szerző: Szalontai Kriszta

Őslények nyomában: a Báraczházy-barlang

Szalontai Kriszta

A gyermekek őslények iránti érdeklődését kihasználva is érdemes felkerekednünk: a Csákvárhoz közeli Báraczházy-barlangban többféle őslény maradványaira bukkantak a tudósok. A barlang környezetét bejárva szép sziklákat, a turistajelzésen tovább haladva pedig a felette elterülő erdőt és a panorámát csodálhatjuk meg. Az Adorjánházi, Esterházy, Bárocházi vagy Báracháza-barlang első említése 1829-ből való. A Csákvártól 2 km-re délre, a Gubahegy dolomitjában elhelyezkedő barlangnak három nyílása van. Először 1924-ben kezdték kalandvágyó turisták feltárni a barlangot. A próbaásások során nagyszámú jégkorszaki csontot találtak, ami nagy szenzációt keltett, s a hír megjelent a napi sajtóban is. Ez…

Tovább olvasom

A méhtermékek gyógyító hatása – apiterápia

Szerkesztőség

A mai környezeti ártalmakkal terhelt életünkben egyre inkább szükségessé válik a régi hagyományok átértékelése a mindennapi életünkben és a gyógyászatban egyaránt. Ide tartoznak a méhkaptárból származó természetes táplálékok, mint a méz, a virágpor, méhpempő, és egyéb egészségünket szolgáló termékek, mint a propolisz, a méhviasz, a méhkenyér és a méhméreg, amelyeknek táplálkozási, illetve gyógyászati értéke a természetes eredetükkel magyarázható. A méhek a legmodernebb méhészetekben is változatlanul, több millió évvel ezelőtti technológiával készítik a kaptártermékeket, amelyek kiállva az idők próbáját ma is az egészséget szolgálják.Gillich István könyvéből megismerhetjük, hogy mi célból termelik…

Tovább olvasom

Az év gyógynövénye: a borsosmenta

Szalontai Kriszta

A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság (MGyT) Gyógynövény Szakosztálya 2024-ben a borsosmentát választotta az év gyógynövényének. A népes Mentha nemzetség tagjai gyakran kereszteződnek egymással, így a kialakuló új fajokat nem könnyű beazonosítani. A borsosmenta (Mentha x piperita) egy fajhibrid évelő növény, melynek természetes előfordulási helyét nem ismerjük. A világ számos országában, így hazánkban is termesztik. Meleg-, fény- és vízigényes növény, kiskertben, balkonon is termeszthető. 40-80 cm magas növény, négyélű szára, valamint gyöktörzséből eredő, föld felszínén kúszó módosult hajtásai, ún. sztólói jellegzetesek. Levelei tojásdadok, csipkések, sötétzöldek. A levelek erezete és a szár lilás.…

Tovább olvasom

Ismerjük meg a honos fákat!

Szerkesztőség

Az Év Fája mozgalmat 1996-ben indította el az Országos Erdészeti Egyesület, s 2010 óta rendezik meg azt a versenyt, melynek során a nagyközönség szavazással döntheti el, hogy a három kijelölt fafaj közül melyik legyen a győztes. A biológiai sokféleség csökkenése globális probléma, e kezdeményezés a környezetvédelem fontosságára, a fák megóvására hívja fel a figyelmet. Célja, hogy a hazai erdők kevésbé ismert fafajait, erdészeti jelentőségüket a lakosság számára bemutassa. Ezeket a hazánkban honos fákat egy kirándulás során könnyen fellelhetjük, beazonosíthatjuk, s az óvodás, iskolás korosztálynak bemutathatjuk a jellemzőiket ismertetve, példákat hozva…

Tovább olvasom

A kerecsensólyom az év madara

Szerkesztőség

A kerecsensólyom hazánkban fokozottan védett madár, természetvédelmi értéke alapján a legmagasabb, 1 millió Ft-os kategóriába tartozik. A több évtizedes természetvédelmi munka eredményeként, 2017-ben az országos állományát 148-197 párra becsülték.A kerecsensólyom (Falco cherrug) kontinentális szinten is kiemelkedő  természeti értékünk. Az Európai Unióban élő állományának több mint 60%-a Magyarországon fészkel, és világszinten a kárpát-medencei az egyetlen bizonyítottan stabil, enyhén növekvő állománya a fajnak. Megőrzésében a hazai természetvédelem felelőssége óriási, az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1974-es megalakulása óta kiemelt figyelmet fordít e fajra, ezért is lett a 2024-es MME 50 jubileumi év…

Tovább olvasom

Pannonhalmi arborétum és gyógynövényeskert

Szalontai Kriszta

A Pannonhalmi Bencés Főapátság gyönyörű épülete a világörökség része. A levendulaszüret minden évben rengeteg embert vonz ide, hiszen csodálatos az ültetvény. De a látogatóház állandó programokat is nyújt: a bencés gyógyászati hagyományokat, s a térségben őshonos gyógynövénykincset is a nagyközönség elé tárja. A régi korok szerzetesei nagy gonddal gyűjtötték és termesztették a gyógyításhoz szükséges növényeket. A látogatóházban tablókon olvashatunk a kolostori gyógyászatban használt növényekről, a bemutatókertben pedig a többszáz éve helyben termesztett gyógynövények tekinthetők meg. Láttunk itt izsópot, körömvirágot, római kamillát, cickafarkot, kakukkfüvet, menta fajokat. A lepárlóban a levendula feldolgozásának…

Tovább olvasom

Vigyázzunk a szarvasbogarakra!

Szerkesztőség

Élőhelyeinek drasztikus megfogyatkozásával az utóbbi időben a szarvasbogár egyedszáma is jelentősen csökkent, így besorolódott a fenyegetett élőlények táborába. Magyarországon mind a nagy, mind a kis szarvasbogár hivatalosan védelem alatt áll. Mi is tehetünk értük kertünkben, lakókörnyezetünkben: az élőhelylétesítés mesterséges eszköze egy félárnyékos helyen, friss fából készített rönkpiramis, amelyet részben a földbe süllyesztett, függőlegesen álló fahasábokból lehet összeállítani.A rovaroknak kellenek a fák, nekünk pedig kellenek a rovarok. Még ha nem is vagyunk teljesen tudatában, hogy mennyire. Ezért nyugodtan meghagyhatunk egy fatuskót a kertben, mert hamarosan kivirágzik körülötte az élet, és többek…

Tovább olvasom

„Állati” meseíró pályázat

Szerkesztőség

Az állatvilág maga a meseirodalom fontos ihletője, amit jól mutat, hogy a mesék között az állatmesék önálló műfajnak számítanak. Azonban sok mese szól az állatkertek világáról is, sőt kifejezetten a Budapesti Állatkert is számos ponton kapcsolódott a meseirodalomhoz története során. A múltban még mesedélutánok helyszíne is volt az Intézmény, olyan felolvasókkal, mint például Tersánszky Józsi Jenő. A fővárosi Állatkert a múltban már többféle pályázatot is hirdetett, jóllehet ezek általában fotópályázatok voltak. Akár ezen hagyományok folytatásának is tekinthető a Fővárosi Állat- és Növénykert legújabb kezdeményezése, a „Tollak és Tappancsok” című meseíró…

Tovább olvasom

Könyvajánló: 100 kedvenc gyógynövényünk

Szerkesztőség

Szalontai Kriszta a természetes gyógymódok iránt érdeklődő olvasóknak szánt, száz gyógynövényt részletesen bemutató könyvében egyaránt szerepelnek gyűjthető és termesztett növények, alaktani leírásuk és fitoterápiás alkalmazási lehetőségeik. Néhány kedvenc ezek közül: a levendulát mindenki ismeri, illatpárnát, koszorút, szörpöt készíthetünk virágából, de ha csak vázába állítjuk, akkor is szépen mutat és illatával betölti a teret, elűzi a molyokat.A citromfűből és mentából gyógytea, és citromot hozzáadva frissítő ital is készíthető. A kakukkfű szép lila virágával díszíti a sziklakertet, levelét torokfájás, légcsőhurut esetén nyersen elrágcsálva azonnal érezhetjük gyógyhatását, szárítva teafűnek tehetjük el a hideg…

Tovább olvasom

Bemutatkozás: a magazin tartalma

Szalontai Kriszta

A Természetpedagógia magazin a környezeti nevelés szerteágazó témakörein belül elsősorban a kertpedagógia, az erdőpedagógia, a botpedagógia és a zoopedagógia területeit érinti, ezekkel kapcsolatosan közöl cikkeket, tanulmányokat, élménybeszámolókat. A természet- és környezetvédelemmel foglalkozó cikkek szintén magazinunk gerincét képezik, ezekre a témakörökre is sürgetően fontos felhívni a figyelmet mind a pedagógusok, mind a fiatalság tagjai között.A természetjárás, terepi megfigyelés, vagy akár a kertészkedés során olyan saját élményekben lehet részünk, amiket könyvekből nem tudunk megszerezni. Érzékszerveinkre hat a természet közelsége, ha kellően és érzően figyelünk oda rá. Ehhez megfelelő felszerelésre is szükségünk lehet,…

Tovább olvasom