Már kikeltek a madárfiókák!

Az enyhe téli időjárásnak az egyik következménye az, hogy előbb kezdenek fészkelni a madarak, és már februárban kikelnek a madárfiókák. A Fehér Holló Vadmentő Alapítvány és Természetvédelmi Mentőközpont beszámolója és felhívása következik. A feketerigó hímek általában februárban foglalják el a territóriumukat, ezután veszi kezdetét márciusban a párzás, és utána az első költés. A tojó két hétig ül a tojásokon. Ez a mostani esetben azt jelenti, hogy január végén rakta a tojásokat, vagyis jóval hamarabb a kelleténél. Nórát és a lányát ez a látvány fogadta Veszprémben egy bokorban, ezért egyből hívtak…

Tovább olvasom

A hónap gyógynövénye a homoktövis

A homoktövis (Hippophaë rhamnoides) lombhullató, sűrű bozótokat alkotó kétlaki cserje, a vad példányok hajtásai tövisesek. Levelei lándzsa alakúak, fonákjukon ezüstösek, szőrösek. Termése narancssárga, 6-8 mm hosszú álbogyó, egész télen a fán marad. Íze savanykás, kesernyés, friss fogyasztásra általában nem alkalmas. Folyók laza, homokos hordalékán, tengerpartokon, homokdűnéken, hegyvidékeken egyaránt megtalálható. Mivel hazánkban védett (eszmei értéke tövenként tízezer forint), a vad példányok termését tilos begyűjteni, azonban piacokon egyre gyakrabban lehet találkozni terméssel berakódott homoktövis-ággal. A kertészetek házikertbe ültethető, nemesített, tövis nélküli fajtákat is árusítanak, de a boltok polcain is számtalan homoktövis termék…

Tovább olvasom

A nagy együttállások hónapja – februári égi jelenségek

Az év második hónapja számos érdekességet, főként együttállásokat vonultat fel szemünk előtt. Szintén megfűszerezi a hónapot az is, hogy február 19-én láthatjuk a legfényesebbnek a Vénuszt, 24-én pedig felsorakozik egymás mellé a Naprendszer összes bolygója. Biztatunk tehát minden szabad szemes, binokuláros, avagy távcsöves észlelőt arra, hogy nézzen ki néha az esetlegesen derült égboltra a hideg, télies idő ellenére is. Február 19.Ezen az estén látszik a legfényesebbnek a Vénusz: 18:30-kor -4,9 magnitúdósnak fog látszani a 42,2”-os látszó átmérőjű, 23,1%-os fázisú bolygó. Ezen a napon kedvező lehetőség kínálkozik az Esthajnalcsillag felhőzetének részletes…

Tovább olvasom

Paleontológiai ismeretterjesztés a Biodómban

Megnyílt a Biodómban az Őslény körút 16. című kiállítás, amely a dínók és más őslények világába kalauzolja el az érdeklődőket. A kiállítás legfőbb látnivalói az élethű, jelentős részben életnagyságú és mozgó, sőt még hangot is kiadó dinoszaurusz modellek, amelyek nemcsak az ismertebb és népszerűbb dínókat jelenítik meg, hanem olyanokat is, amelyek sokkal kevésbé közismertek. Természetesen van Tyrannosaurus rex, Diplodocus, Brachiosaurus és Triceratops is, de a bemutatott őslények között megtalálható például a Giganotosaurus, melynek méretét tekintve vetekszik a hasonló testfelépítésű, de évmilliókkal később élt T-rex-szel, maradványait pedig Argentínában találták meg a…

Tovább olvasom

A kerecsensólyom európai fajmegőrzése Magyarország feladata

Rekordszámú fiókát neveltek 2024-ben a tavalyi év madarának választott kerecsensólymok Magyarországon. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és a nemzetipark-igazgatóságok munkatársai 200 fészket foglaló pár 530 fiókáját regisztrálták. A Kerecsensólyom fajmegőrzési programban részt vevő szakemberek 2024-ben is február elejétől ellenőrizték a kerecsensólymok fészekfoglalását, illetve később a fiókák számát. Országosan 200 fészket foglaló párt sikerült felderíteni, melyek közül 177 pár nevelt fiókákat. A fajmegőrzési program sikerét bizonyítja, hogy tavaly minden korábbi évnél több, 530 fiókát és fészekhagyó fiatal kerecsensólymot regisztráltak Magyarországon, kereken száz madárral többet, mint 2023-ban. A megfigyelt kerecsensólyom-párok…

Tovább olvasom

Élőhelyteremtés a vadon élő állatok számára

A Pro Vértes a „Hosszú téli esték” előadássorozat keretében szeretettel várja az érdeklődőket ingyenes vetítéses előadására Csákvárra, a Geszner-házba. A szakmai-ismeretterjesztő előadás a Természethez való újrakapcsolódás lehetőségeiről szól, két fő témakörben. Egyfelől szeretnénk megmutatni, hogy milyen sokféle lehetőség van vidéki településeinken a vadon élő állatok számára az élőhelyteremtésre, ami a települések ökológiai stabilitását segíti elő, s klímavédelmi célokat szolgál. Másfelől csakúgy a kertekben, mint a települési zöldterületeken a tavaszi metszések során nagy mennyiségű fás zöldhulladék keletkezik. Ezeknek a vágástéri hulladékoknak nem feltétlen kellene terhet jelenteni számunkra, hiszen permakultúrás és innovatív…

Tovább olvasom

Élelmiszerpazarlás-mentes esküvő

Különleges útmutatóval készült a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Maradék nélkül programja idén a házasság hetére. Esküvő maradék nélkül kiadványukban foglalják össze, hogy mire érdemes odafigyelni annak érdekében, hogy élelmiszerpazarlás-mentesen teljen a Nagy Nap. A hivatal az új kiadvánnyal is fel szeretné hívni a figyelmet a mértéktartó ünneplés lehetőségeire. Az élelmiszerpazarlás mérséklése nemcsak környezetvédelmi, hanem gazdasági és etikai kérdés is.  Magyarországon évente 810 ezer tonna élelmiszerhulladék keletkezik, amelynek jelentős részéért a háztartások felelősek, de a nagyobb rendezvényeken, így az esküvőkön is számottevő mennyiségű élelmiszer kerül a kukába. Szerencsére a fenntarthatóság egyre…

Tovább olvasom

Hova tűntek a madarak, miért üresek a madáretetők?

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülethez (MME) számos kérdés érkezett az elmúlt hetekben azzal kapcsolatban, hogy miért nincsenek madarak az etetőkön? A jelenség hátterében a madárvonulás, illetve az Európa északi és középső régióiban tapasztalható enyhe, hómentes időjárás együttes hatása áll.  Az utóbbi években Eurázsia északi térségeiben is késik, illetve a klímaváltozás előtti időszakhoz képest jóval enyhébb, hómentesebb a tél, ezért a hó elől délebbre húzódó énekesmadár-csapatok is később vagy kisebb számban érkezhetnek a Kárpát-medencébe, késnek vagy elmaradnak az inváziós fajok (fenyőrigó, fenyőpinty, csonttollú, keresztcsőrű). A madárhiánynak ezt az érzését tovább…

Tovább olvasom

„Négy évszakos” fejlesztések a mátraszentistváni Síparkban

Magyarország legnépszerűbb családbarát síterepén, a mátraszentistváni Síparkban az elmúlt 20 évben több mint 800 ezer vendég csatolt lécet, illetve deszkát, közülük csaknem 100 ezren itt tették meg az első métereket. Idén történelmi léptékű fejlesztések kezdődnek a Síparkban. Magyarország legtöbb szolgáltatást nyújtó síterepe a tervek szerint már idén újabb négyüléses felvonót kap, ezzel párhuzamosan elkezdődik a síközpont négy évszakossá alakítása, így a jelenleg csak a télre korlátozódó, átlagosan három hónapos turisztikai szezont 10 hónaposra lehet növelni a Felső-Mátrában, ezzel is biztosítva a hosszútávú fenntarthatóságot. Új korszak kezdődik 2025-ben: jelentős fejlesztések indulnak,…

Tovább olvasom

Több mint háttér – a természetészlelés újratanulása

A Részvételiséta-vezető és természetkapcsolat-facilitátor képzés tapasztalatai A természet nem csupán egy szép háttér az életünkben, hanem egy rendszer, amelynek mi is szerves részei vagyunk. Éppen ezért a természetkapcsolat nem egy választható lehetőség, hanem létünk alapvető feltétele – pszichológiai és egyben ökológiai létszükséglet egyaránt. Testünk és lelkünk ebbe a mátrixba születik bele, s érzi az elidegenedés fájdalmát, ha elveszíti ezt a kapcsolatot. Napjainkban egyre többen tapasztaljuk, hogy a természettől való eltávolodás kimerít, elidegenít, és megnehezíti, hogy igazán jelen legyünk az életünkben. Ezzel párhuzamosan pedig olyan globális környezeti válságot hoztunk létre, amely…

Tovább olvasom