Címke: természetvédelem

Természetvédelmi fejlesztések az Őrségi Nemzeti Parkban

Szerkesztőség

Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság 535 millió forint támogatást nyert a KEHOP Plusz programban, amelyből vizes élőhelyek, kaszálók és patak menti területek újulnak meg. A projekt célja a biológiai sokféleség védelme és az élőhelyek éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásának erősítése – jelentette ki Rácz András természetvédelemért felelős államtitkár a projekt nyitórendezvényén, Őriszentpéteren. Az államtitkár úgy fogalmazott, az élőhely-rekonstrukciók nem csupán ökológiai, hanem gazdasági és társadalmi szempontból is kiemelten fontosak. A természetvédelmi beruházásokkal együtt fejlődik az ökoturizmus, erősödik a környezeti nevelés, és nő a helyi közösségek természeti értékek iránti elkötelezettsége is. Rácz András…

Tovább olvasom

Zöld mise a természet iránti tiszteletért

Szerkesztőség

A zöld mise egy új liturgikus kezdeményezés, amelyet Leó pápa vezetett be, válaszul a globális környezeti válságokra. Az első ilyen misét 2025. július 9-én mutatta be Leó pápa a Vatikán egyik új, ökológiai oktatásnak szentelt központjában, Castel Gandolfóban, egy szabadtéri kertben, amelyet a természet katedrálisaként emlegettek. A szertartáson mintegy ötven meghívott vett részt, köztük egyházi és világi környezetvédelmi szakértők. A mise célja, hogy a hívők figyelmét a teremtett világ védelmére irányítsa, és megerősítse az egyház elkötelezettségét az ökológiai felelősségvállalás mellett. A zöld mise során a liturgikus elemek, az olvasmányok, imák…

Tovább olvasom

A Hortobágyi Öregtavak kezelésének fejlesztése

Szerkesztőség

A Hortobágyi Öregtavak (más néven Hortobágyi-halastó) jelenlegi formájában egy 1850 hektáros tóegységet alkot, mely a Hortobágyi Nemzeti Park legnagyobb összefüggő vizes élőhelye, ahol a mai napig extenzív haltermelés is folyik. A védett halastavak legfontosabb természeti értékének a gazdag madárvilágot tekinthetjük. Kiemelkedő vízimadárvilága révén nemzetközileg is elismert, a Ramsari Egyezmény hatálya alá tartozó természetvédelmi terület, Natura 2000 terület, melyet Közép-Európa egyik legfontosabb madárélőhelyeként tartanak számon. A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság sikeresen pályázott a „Hortobágyi Öregtavak vízellátásának és természetvédelmi kezelésének fejlesztése” című projektjének a megvalósítására. A projekt megvalósítására az Igazgatóság 650 millió…

Tovább olvasom

Új természetvédelmi bázis épül a Gerecsében

Szerkesztőség

A Gerecsei Tájvédelmi Körzet központjában, Tardoson egyedülálló fejlesztés veszi kezdetét. A 310 millió forintos uniós támogatással megvalósuló Jura Ház nemcsak a természetvédelmi őrszolgálat új bázisa lesz, hanem a fenntartható fejlődés, a közösségi összefogás és a környezeti nevelés szimbóluma is. A helyszín kiválasztása nem véletlenül esett Tardosra, hiszen a Gerecsei Tájvédelmi Körzet mértani központjában, a Malom-völgyben található, ahol a változatos élőhelyek, a Natura 2000 területek és a helyi közösség aktív támogatása ideális feltételeket teremtenek a természetvédelmi munka számára. A Jura Ház névválasztása szimbolikus, a térség földtani múltjára utal, hiszen a Gerecse…

Tovább olvasom

Szentélyerdők Magyarországon

Szerkesztőség

A szentélyerdők olyan erdőterületek, amelyek idős fákkal, természetes szerkezettel és nagy biodiverzitással rendelkeznek. Általános jellemzőjük, hogy a durvább mértékű emberi beavatkozástól viszonylag mentesen maradtak, őrzik az eredeti növény- és állatvilágot, valamint biztosítják a természetes folyamatok zavartalan működését. Mitől lesz egy erdő szentélyerdő? Ahhoz, hogy egy erdőt szentélyerdőnek nevezhessünk, a témában eddig megjelent szakirodalom alapján négy fő szempontnak kell teljesülnie: – Legyenek benne idős, legalább 150 éves korú fák – Jellemezze őket magas természetesség – Őrizzen egyedi táji értékeket – Élővilága minél gazdagabb legyen Miért fontosak a szentélyerdők? A szentélyerdők különlegessége…

Tovább olvasom

Idegenhonos fenyvesek gyérítése őshonos fajok megóvása érdekében

Szerkesztőség

A fenyveseket hazánkban sok helyen érinti negatívan a klímaváltozás. A jellemzően a múlt század első felének nagy országfásítása keretében telepített idegenhonos fenyvesek, amelyek sok helyen voltak a kopárfásítások megfelelő eszközei, mára leromlottak, károsítók támadják őket, egyedeik csúcsszáradás jeleit mutatják, máshol teljesen elpusztultak. Szerencsére a romló fenyvesek alatt számos erdőterületen természetvédelmi szempontból értékes, őshonos fajok tudtak megtelepedni. A Budaörsi kopárokon, a Szénásokon és Páty környékén ilyen őshonos, védett fajok megsegítése érdekében kezdődtek el természetvédelmi célú munkálatok. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Pilisi Parkerdő Zrt. közös természetvédelmi projektjének munkálatai zajlanak…

Tovább olvasom

Szemléletformálás a szemétszedési akciónapon

Klippel Dávid

A természet védelme és a tiszta környezet iránti elkötelezettség ismét sokakat megmozgatott a hagyományos „Tavaszi Nagytakarítás” akciónapon, amelyet 1998 óta szervez meg a Pro Vértes. A közösségi esemény célja változatlan: egy élhető és tiszta környezet biztosítása a Vértesi Natúrparkban. A kezdetek óta folyamatosan bővülő önkéntes csapat ezúttal is lelkesen vetette bele magát a munkába. Az általános iskolások, erdészek, vadászok, a horgászegyesület, a Csákvárért Egyesület, valamint a Csákvári Természetjáró Egyesület tagjai, a lovasok, az evangélikus gyülekezet és a város önkormányzata is mind hozzájárultak ahhoz, hogy a térség megtisztuljon az illegálisan lerakott…

Tovább olvasom

A magyarföldi husáng megóvását szolgáló fejlesztés indul a Pilis-tetőn

Szerkesztőség

A siklóernyősök és a természetvédők közötti évtizedes konfliktus oldódhat meg egy uniós projekt eredményeként. A Pilis-tető a főváros közelében a legkedveltebb siklóernyős- és sárkányrepülő elugróhelyek közé tartozik, ugyanakkor itt él a hazánk kiemelkedő természeti kincseként őrzött magyarföldi husáng (Ferula sadleriana) világállományának mintegy 50%-a. A sportolók taposása a fokozottan védett vadvirág kipusztulásához vezethet. Ezt a konfliktust oldhatja meg a Pilisi Parkerdő és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság közös projektje azzal, hogy megvalósítják az ország első kiépített siklóernyős elugrópontját. Emellett felújítják az élőhelyet védő vadvédelmi kerítést és egy új, emelt fémszerkezetű tanösvényt…

Tovább olvasom

Hogyan és mikor mentsünk állatokat?

Szerkesztőség

Már elérhető a Magyar Madármentők Alapítvány megújult weboldala. Az alapítványt a Budapesti Állatkert hozta létre a kertben folyó vadállatmentő munka támogatására. Az új honlap nemcsak a mentőmunkát, illetve a mentés aktuális híreit, sikertörténeteit mutatja be, hanem mentési útmutatóval is segíti az állatbarátokat, hogy a megtalált, segítségre szoruló állatokról addig is szakszerűen tudjanak gondoskodni, amíg az Állatkert vadállatmentő központjába kerülnek. A Fővárosi Állat- és Növénykert kiterjedt természetvédelmi tevékenységének részeként évtizedek óta vadállatmentéssel, ezen belül elsősorban madár- és kisemlősök mentésével foglalkozik. A központban Magyarországon honos, védett vagy fokozottan védett állatfajok olyan egyedeiről…

Tovább olvasom

Már kikeltek a madárfiókák!

Szerkesztőség

Az enyhe téli időjárásnak az egyik következménye az, hogy előbb kezdenek fészkelni a madarak, és már februárban kikelnek a madárfiókák. A Fehér Holló Vadmentő Alapítvány és Természetvédelmi Mentőközpont beszámolója és felhívása következik. A feketerigó hímek általában februárban foglalják el a territóriumukat, ezután veszi kezdetét márciusban a párzás, és utána az első költés. A tojó két hétig ül a tojásokon. Ez a mostani esetben azt jelenti, hogy január végén rakta a tojásokat, vagyis jóval hamarabb a kelleténél. Nórát és a lányát ez a látvány fogadta Veszprémben egy bokorban, ezért egyből hívtak…

Tovább olvasom