A természettudományok és a honismeret címmel Miskolcon rendezték meg a VIII. Országos Hon- és Népismereti Konferenciát. A tanácskozást alapvetően a pedagógusképzésben résztvevők számára, valamint a pályakezdő óvodapedagógusoknak, tanítóknak és tanároknak rendezték, de más szakterületekről is szép számban érkeztek résztvevők.
A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegye Önkormányzata Dísztermében tartott ünnepélyes megnyitón a szervező Honismereti Szövetség elnöke, Debreczeni-Droppán Béla elmondta: az eredetileg egyetemistáknak szánt konferencia mostanra egy olyan, a pedagógusok irányába is nyitott módszertani tanácskozássá nőtte ki magát, mely rávilágít arra, hogy a honismeret nem csupán helytörténetből és épített örökségeinkből áll, hanem magába foglalja a táj és a természeti kincseink megismerését is.
A rendezvény célja annak bemutatása, hogyan lehet a természettudományokon keresztül felkelteni a diákok érdeklődését a honismeret és a helytörténet iránt. A november 8-10-ig megrendezett konferencia keretében a város számos pontját keresték fel a résztvevők, így például ellátogattak a Miskolci Egyetemre, a MNL Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Levéltárába, a Pannon-tenger Múzeumba, és a Szeleta Park Látogatóközpontba. A változatos helyszíneken előadásokat hallgathattak a természet és a honismeret kapcsolatáról, valamint módszertani segítséget is kaptak gyakorló pedagógusoktól és múzeumi szakemberektől.
A konferencia szervezője, a Honismereti Szövetség olyan ernyőszervezet, amely összefogja a 19 vármegyei és a fővárosi egyesület (és ezen keresztül azok számos tagegyesületének, illetve egyéni tagságának) munkáját. A honismeret a közös történelmi sors, a közös kultúra, a szellemi és tárgyi műveltség-javak feltárása. A honismereti mozgalom önkéntes, pártoktól független, egyéni vagy csoportos közösségi tevékenység, amely a lakó- és munkahely, a szülőföld, a haza történelmének, múltjának és jelenének, kultúrájának megismerését, a nép önbecsülését szolgálja.
A honismereti mozgalom alapszabálya értelmében hagyományápolást, hagyományépítést végez, arra törekszik, hogy nemzedékről nemzedékre átörökítse mindazt, amit a hagyományban, az apáról fiúra szálló szellemi örökségben értéknek tekintünk.
„A szülőföld szálai örök összekötők a tájjal és a földdel, amiből az ember lett, és amivé lesz, és nem szakadhatnak el soha.”
(Fekete István)
A lokálpatrióták országos közössége itt érhető el: http://honismeret.hu/