Bevezetés a permakultúrába, 9. rész Érdemes feltennünk a kérdést, hogy mindaz a tudás és szemlélet, amelyről eddig írtunk, miként válhat élő örökséggé a jövő nemzedékei számára. A természeti rendszerek megértése nem csupán szakmai ismeret, hanem olyan gondolkodásmód, amely hosszú távon képes biztonságot és stabilitást adni egy bizonytalan világban.Amikor a gyerekek és fiatalok megtapasztalják, hogyan működik egy kert, egy erdőkert vagy egy közösségi gazdaság, akkor nem elvont elméleteket tanulnak, hanem kapcsolatot építenek a környezetükkel. Ez a kapcsolat később döntéseikben, fogyasztási szokásaikban és emberi viszonyaikban is megjelenik, még akkor is, ha nem…
Tovább olvasomCímke: kert
Erdőkert és esőkert a permakultúrában
Bevezetés a permakultúrába, 8. rész A permakultúra egyre nagyobb szerepet kap a fenntartható tájhasználatban. Két kiemelt eleme az erdőkert és az esőkert, amelyek természetközeli megoldásokat kínálnak. Az erdőkert a természetes erdők szerkezetét utánozza, többszintes növényrendszerre épül. Fák, cserjék, lágyszárúak és talajtakarók alkotják, ez a sokszínűség stabil rendszert hoz létre. Az erdőkertben minden szintnek megvan a maga szerepe: a lombkorona árnyékot ad és védi a talajt, az aljnövényzet megköti a nedvességet. A gyökerek különböző mélységekben dolgoznak és így a tápanyagok hatékonyabban hasznosulnak. Az erdőkert kevés gondozást igényel. Nem szükséges rendszeres ásás…
Tovább olvasomVízgazdálkodás és mintázatok a permakultúrában
Bevezetés a permakultúrába, 5. rész A víz a Föld egyik legértékesebb erőforrása, amely minden élőlény életének alapja. A permakultúra szemléletében a víz nem csupán egy hasznosítható anyag, hanem egy olyan dinamikus elem, amelyet tisztelettel és bölcsen kell kezelni. A vízgazdálkodás a permakultúra egyik központi tervezési területe, célja pedig a csapadék és felszíni víz hatékony gyűjtése, tárolása, szűrése és újrahasznosítása úgy, hogy az a lehető legnagyobb mértékben támogassa az ökoszisztéma működését. A természetes vízkörforgás megfigyelése alapján a permakultúra-tervezők igyekeznek utánozni és erősíteni azokat a folyamatokat, amelyek a talajban, a növényzetben és…
Tovább olvasomA permakultúra zónarendszerének ereje
Bevezetés a permakultúrába, 4. rész A fenntartható kertészkedés és gazdálkodás világában egyre többen fordulnak a permakultúra szemlélete felé. Ez a tervezési módszer nem csupán a növények elhelyezéséről szól, hanem egy teljes életmódot kínál, amely összhangba hozza az emberi igényeket és a természet folyamatait. A permakultúra egyik legfontosabb eszköze a zónarendszer, amely a területek használati gyakoriság szerinti rendszerezésére épül. A zónarendszer általában 0-tól 5-ig terjed, ahol minden zóna különböző gondozási igényű, eltérő szerepű területet jelöl. A cél egyszerű: úgy szervezni a kertet vagy birtokot, hogy minimalizáljuk a felesleges mozgást, energiát és időt,…
Tovább olvasomPermakultúra: az önfenntartó jövő elvei
Bevezetés a permakultúrába, 3. rész Az előző részben a három fő alapelvről írtam. A három fő alapelv mellett, további 12 elv segít a tervezésben. A permakultúra 12 elve (David Holmgren nyomán) a fenntartható, önfenntartó és regeneratív rendszerek kialakítását segítik. Íme a 12 elv rövid, érthető magyarázattal. Ezek segítenek abban, hogy a természet mintáira építve tartós, rugalmas és önfenntartó rendszereket hozzunk létre. Figyeld meg és lépj kapcsolatba! Mielőtt bármilyen beavatkozást tennél (kert, gazdaság, közösség), időt kell szánni a megfigyelésre. Nézd meg: • hogyan jár a nap az adott területen, • merre…
Tovább olvasomA Kertpedagógia képzés jóval több, mint növényismeret
A hiánypótló, komplex Kertpedagógia képzés új csoportja 2026 szeptemberben indul, s egy éven keresztül vezetjük az érdeklődőket az évszakok változása, a zöld jeles napok mentén, hogy mindig érdekes és aktuális témákon keresztül mutathassák be a gyermekeknek az élővilágot. De a növényismereten, a természet megszerettetésén kívül mit adhat még a kertpedagógia, a gyerekekkel közösen végzett kertészkedés? Akár tankertben dolgozunk, akár kaspót ültetünk be növényekkel, a kertészkedést érdemes csoportos ültetéssel kezdeni. Ez a tevékenység összekovácsolja a résztvevőket, s ráirányítja figyelmüket a növényekre. A gyermekek itt azt is gyakorolják, hogy ki kell várni…
Tovább olvasom2025 Pannonhalmán a Kert éve
A pannonhalmi szerzetesközösség a főapátság spirituális, kulturális és turisztikai évadának témájául 2025-re a „kert” fogalmát választotta. A téma kiválasztásában a közösség minden évben a bencés hagyomány fogalmainak köréből merít, és olyan fókuszokat helyez el, amelyekhez a széles közönség is szívesen kapcsolódik. Ilyen fogalmak voltak például 2018-ban a kibékülés, 2019-ben a csend, 2020-ban a vendégség, vagy éppen 2024-ben az ünnep. A kert, különösen a monostor kertje a bencés hagyományban a gyógyulás, a csend és az Istennel való találkozás helye. A kerengő – így Pannonhalmán is – négy fallal határolt kertje csak…
Tovább olvasomDr. Gyulai Iván ötletei biodiverzitás-barát kert kialakításához
Ötletek a biodiverzitás-barát kert kialakításához – A mi sokszínű kertünk címen, a Magyar Természetvédők Szövetségének gondozásában jelent meg Dr. Gyulai Iván ökológus könyve, mely számos gyakorlati tanácsot tartalmaz, és bárki számára ingyenesen letölthető.A kertünk egy különleges hely, itt látszólag az ember vette át az irányítást. Ő határozza meg, mit ültessen, mit távolítson el, és ő határozza meg a tér felosztását, használatát. Akárhogy is van, az általa kialakított, azonos tulajdonságú helyek élőhelyek. Az élőhely, más néven biotóp, az életközösség térbeli alapegysége, az élettérnek az a legkisebb része, amelyen belül a környezeti…
Tovább olvasom
