Az ember legjobb barátja, társunk a kutya – cikksorozat 8. rész – A szolgálati kutyák
A szolgálati kutyák évtizedek óta kiemelt szerepet töltenek be Magyarország közbiztonságában, a lakosság mindennapi védelmében, a bűnügyek felderítésében. Tanulási képességük, együttműködésük, kiemelkedő szaglásuk miatt olyan feladatokra is alkalmasak, amelyekre az ember önmagában nem lenne képes. Az elnevezésük, mint „szolgálati kutya”, szovjet mintára került bevezetésre, és ezt a mai napig alkalmazzuk – véleményem szerint nem szerencsés módon. Szakmaibb terminológiának tartanám a nyugati államokban bevezetett police dog, tracking dog, searching dog, military dog, cadaver dog, stb. elnevezések magyar nyelvű változatait, amelyek a kutya tényleges képzettségét is magukba foglalják.
1964-ben a Határőrség és Rendőrség kiképzőbázisainak egyesítésével hozták létre Dunakeszin a ma is működő BM Kutyakiképző Iskolát, ahol jelenleg is folyik a rendőrkutyák és kutyavezetők képzése – az intézmény neve az évek során többször megváltozott, mostani megnevezése Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központ, Kutyavezető-képző és Állatfelügyeleti Főosztály. Hosszú évekig ez az intézmény adott otthont a társszervek képzéséhez is, de mára ezt a feladatot már jellemzően minden szervezet a saját maga bázisán és kiképzőivel hajtatja végre.
Hazánkban a Rendőrség rendelkezik a legnagyobb szolgálati kutya állománnyal, mely képzettségét tekintve a rendőrségi tagozódásnak megfelelően rendészeti és bűnügyi szakterületre osztható fel.
Rendészeti szakterületen: őr- és járőrkutya, általános (járőr és alap nyomkövető) rendőrkutya, közrendvédelmi speciális (támogató) kutya, robbanóanyag kereső-, és személykereső kutya.
Bűnügyi szakterületen: nyomkövető-, szagazonosító-, kábítószer kereső-, holttest- és holttestrész-kereső-, speciális bűnügyi kereső kutya.
Lényegi különbség a két szakterületen szolgálatot teljesítő kutyák között az elvárásokban van. A rendészeti vonalon a jogszabályban meghatározott módon kényszerítő eszközként is alkalmazható kutya már megjelenésében is olyan benyomást kell keltsen, ami adott esetben lehetővé teszi az alkalmazás elkerülését. Bűnügyi szakterületen ilyen elvárás nincs a kutyákkal szemben, itt a lényeg a szagláson van és lehetőség szerint az adott feladatkörhöz igazodó praktikus méreten.
A rendőrség mellett további állami szervek is alkalmaznak speciálisan képzett kutyákat, a saját szakterületeiknek megfelelően. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal kábítószer-, dohánytermék és készpénz kereső kutyákat, a Büntetés-végrehajtási szervezetben járőr, nyomkövető és kábítószerkereső kutyákat, a Honvédségnél járőr és robbanóanyag kereső kutyákat, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnál pedig tűzfészek- illetve eltűnt vagy katasztrófahelyzetben megsérült embereket felkutató kutyákat.
A fentiekből kitűnik, hogy a kutyákat mennyire szerte ágazóan, sokrétűen alkalmazzák az állami szervek feladatkörében. A jogszabály lehetőséget biztosít már néhány felsorolt feladatkör civil betöltésére is, ilyen például az eltűnt személyeket felderítő- és a robbanóanyag kereső kutyák alkalmazása. A tudomány jelenlegi állása és nemzetközi kitekintés alapján valószínűsíthető, hogy a jövőben az ipar, az egészségügy és természetvédelem területein is bővülhet a kutyák alkalmazása különböző feladatokkal, mert a szaglásuk páratlan eszköz marad az emberi munka támogatásában.
Izsányi Tibor kynológus
+36-20-333-2699, Facebook: https://www.facebook.com/profile.php?id=61568082609070
Borítókép forrása: Zsaru Magazin
