Konferencia ajánló: A rókáról – objektíven

Az elmúlt években megjelent egy rendkívül aggasztó tendencia: a vörös róka – egy őshonos, a hazai faunában nyilvánvalóan jelentős szereppel bíró, ugyanakkor veszélyt is jelentő, károkat okozó ragadozó – már-már társállattá avanzsált. Társadalmi megítélése hiteken és tévhiteken alapul („nem terjeszt betegséget”, „megszelídíthető”, „társállatként tartható”, „nem okoz kárt”). A tisztánlátást segítve, a valóságtól elrugaszkodott elképzeléseket egy ismeretterjesztő konferenciával kívánjuk közérthetően objektív és tudományos alapokra helyezni. Vadászható fajról lévén szó, felelősséget érzünk azért, hogy megelőzzük a tények ismerete nélkül, netán azokat részleteikben vagy teljesen elhallgatva megjelentetett tév- és félinformációk terjedését. Ezekből ugyanis…

Tovább olvasom

Természetpedagógiával egy élhetőbb jövőért – konferencia beszámoló

Immár harmadik alkalommal rendeztük meg a Zöld Szív Neveléstudományi és módszertani konferenciát Zöldszíves pedagógusok, és a Zöld Óvodák és Ökoiskolák pedagógusai számára. A konferencia rendhagyó módon megemlékezéssel kezdődött. A rendezvény előtt néhány nappal elhunyt Daragó Istvánné Terikére (1946-2025), a Zöld Szív Nagytanács tagjára nekrológgal, és egy 1996-ban készült videófelvétellel, majd egyperces néma felállással és főhajtással emlékeztünk. Daragó Terike – ahogy Zöldszíves körökben hívtuk – csodát teremtett Novajon. Rendszeresen járták a természetet, és felhívták a figyelmet környékük természeti értékeire – a tavaszi héricses, leánykökörcsines vadvirágos rétre, a gyurgyalagfészkes löszfalra. 1995-ben Zöld…

Tovább olvasom

„Napsugaras zöld napok” a Dunaújvárosi Óvoda Napsugár Tagóvodájában

Óvodánk egy iparváros szívében, lakótelepi környezetben helyezkedik el, mégis, a zöldterületek közelsége és az egyre zöldülő óvodaudvarunk lehetőséget teremt arra, hogy a gyerekek nap, mint nap kapcsolatba kerüljenek az élő természettel. A városi környezet kihívásai ellenére arra törekszünk, hogy a gyerekek megtapasztalják: a természet mindenütt jelen van, és érték, amelyet közösen óvnunk kell. Fontosnak tartjuk, hogy olyan gyermekek kerüljenek ki az óvodából, akik a környezetükkel harmóniában élő, hagyományainkat ápoló felnőttekké válnak majd. Intézményünk Madárbarát Óvoda, nevelőközösségünk a gyerekekkel és a szülőkkel karöltve, egész éven át folytatja a madárvédelmi tevékenységeket. Különböző…

Tovább olvasom

Ne etessük a vízimadarakat!

A tapasztalatok alapján az alapvetően jószándékú emberek nincsenek tudatában annak, hogy a vízimadarak etetése nemcsak felesleges, de tömegesen sodorhatja veszélybe az állatokat, ami ellen világszerte küzdenek a hatóságok és a természetvédelmi szervezetek. Ezért a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) arra kéri a víz mellett sétálókat, kirándulókat, hogy sehol és semmivel ne etessék a vízimadarakat!A vízimadarak életmódja, különösen a hideg évszakra vonatkozó túlélési szabályai alapvetően térnek el a klasszikus téli etetőket látogató énekesmadarakétól, ezért etetésük egyaránt rossz a madaraknak, a környezetnek és az embereknek:– kikapcsolja a téli túléléshez nélkülözhetetlen vonulási…

Tovább olvasom

Vigyázzunk a sünökre – óvatosan bolygassuk a lombhalmokat!

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az őszi lombhullás kapcsán a téli álomra húzódó sünök védelmére hívja fel a figyelmet. A kertek, parkok rendezése során összegereblyézett, ideiglenes levél- és rőzsehalmok ugyanis ideális búvóhelyet jelentenek a telelésre készülő sünök számára (téli álmuk akkor kezdődik, amikor a hőmérséklet tartósan 8 Celsius-fok alá csökken). Fontos, hogy ezeknek a növényi halmoknak az elszállítása az esetleg alájuk költöző sünökre gondolva történjen meg. De még jobb lenne, ha a hullott lomb elhelyezése, komposztálása mind nagyobb részt helyben, a kertekben, parkokban történne, így biztosítva búvó- és…

Tovább olvasom

A vadászkutyák

Az ember legjobb barátja, társunk a kutya – cikksorozat 7. rész: A vadászkutyák A kifejezetten a munkakutyákról szóló részeket a vadászkutyák bemutatásával kezdem, mert ez az alkalmazási terület alakult ki elsőként a kutyák domesztikációját követően, és a mai napig használatban van. Azonban korunk vadászkutyái már nem csak ősi ösztöneikre hagyatkozva teszik a dolgukat, hanem tudatos tenyésztéssel kialakításra kerültek a különféle vadászati módokhoz legalkalmasabb segítőtársak, akiket a modern képzési technikák tesznek a szakterület mestereivé. Bemutatásuk a különböző vadászati módokon keresztül a legkézenfekvőbb, így rögtön két nagy csoportot tudunk megkülönböztetni: az apró…

Tovább olvasom

Vadlovak költöztek az Őrségbe

Néhány nappal ezelőtt négy Przewalski-ló költözött a Pentezug Rezervátumból (Hortobágyi Nemzeti Park) az Őrségi Nemzeti Parkba. Az állatok áttelepítésének célja, hogy a Kondorfa Hegy-völgy Vadon kutatási területen – ahol jelenleg európai bölények és néhány vadló él – a korábbinál nagyobb létszámú állat legeljen. Így az ott legelő állatok a természeteshez hasonló módon alakíthatják az élőhelyüket. A két nemzeti park igazgatóság és a fajjal kapcsolatos tenyésztői munka nemzetközi koordinálását végző Prágai Állatkert két évvel ezelőtt állapodott meg arról, hogy összesen nyolc vadló települhet át a Pentezug Rezervátumból az Őrségbe. Az állatok első csoportja…

Tovább olvasom

A Föld kincsei – Erdők Hete a Dunaújvárosi Vasvári Iskolában

A fenntarthatóság fontossága, a Föld védelme és egyedisége vezérelte munkánkat az Erdők Hetén: hisszük, hogy a természet megismerése és szeretete az emberi műveltség alapja, ahogy Eötvös Loránd is írta. Megfogalmazásainkban támaszkodtunk híres geológusok és tudósok gondolataira is — Láng István emlékeztetett arra, hogy „a föld mélyének titkai nemcsak ásványok és kőzetek formájában tárulnak fel, hanem abban a tudásban is, amit gyermekeink jövőjéhez adnak”, és Juhász Árpád szavaival: „A fenntarthatóság lényege, hogy a természet kincseit úgy használjuk, hogy a jövő generációknak is megmaradjanak.” A foglalkozásokat szakirodalmi alapokkal is megtámogattuk — különösen…

Tovább olvasom

Képernyőidő helyett „zöld idő” – erdőpedagógus kongresszus

Nemzetközi erdőpedagógus közösség érkezett 2025. október 7-én Visegrádra a 19. Európai Erdőpedagógus Kongresszusra, melyet a FAO FCN (Forest Communication Network) Erdőpedagógia alcsoportja és az Országos Erdészeti Egyesület szervezett Magyarországon. A kongresszust 2006 óta minden évben más-más európai országban rendezik. Az elsőt 2006-ban Magyarországon, Sopronban rendezték. Akkor 8 európai ország képviseltette magát, míg most 16 ország résztvevői látogattak el hazánkba. A több, mint 120 résztvevő fele külföldi, másik fele hazai kolléga, szakember volt. Az idei konferencia témája „Erdőpedagógia: az (offline) életre nevelés eszköze” volt, melyhez előadások és workshopok kapcsolódtak. A szakmai…

Tovább olvasom

A városi erdők jövője a budapestiek szerint

Városi erdők, közös ügyünk – Párbeszédre hív a Pilisi Parkerdő. Mit jelent a budapestiek számára a természet közelsége a mindennapokban? Milyen élményeket keresnek, és milyen fejlesztésekre vágynak? A Pilisi Parkerdő most közvetlen párbeszédet kezdeményez: új weboldalán keresztül kérdőívvel fordul az érintettekhez, hogy együtt formálják a jövő városi erdeit. Az új platform a városi erdőkkel kapcsolatos tájékoztatás, párbeszéd és közösségi bevonás új fóruma. Célja, hogy közelebb hozza egymáshoz a természetet és a városlakókat, és közösen dolgozzon azon, hogyan lehetnek az erdők még inkább a helyi életminőség részei. A kérdőívvel most Ön is…

Tovább olvasom