2026-ban az énekes rigó az év madara

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1979-ben indította el „Év madara” programját, melynek célja a természetvédelmi problémákkal érintett fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása. A több mint négy évtizede futó akció legutóbbi állomásaként a lakossági internetes szavazást az énekes rigó nyerte. A fekete rigónál kisebb, a hím és a tojó egyforma: felül olívabarna színezetűek, fehéres torokkal, a begy, a mell és a testoldalak sárgásfehér alapon barna foltokkal csíkozott. A szárny és a farok tollai sötét olajbarnák, a repülés közben láthatóvá váló alsó szárnyfedők sárgásak. A faj egyik legjellegzetesebb tulajdonsága…

Tovább olvasom

A permakultúrában az állatok szerepe új értelmet nyer

Bevezetés a permakultúrába, 7. rész Az állatok szerepe a permakultúrában egyre nagyobb figyelmet kap a fenntartható gazdálkodásban. A modern mezőgazdaság hosszú ideig háttérbe szorította az állatok természetes funkcióit. A permakultúra ezzel szemben rendszerszemléletben gondolkodik. Ebben a szemléletben az állatok nem problémát, hanem megoldást jelentenek: jelenlétük összekapcsolja a talajt, a növényeket és az embert. A természetes ökoszisztémákban az állatok kulcsszereplők, és a permakultúrás tervezés ezt a mintát igyekszik követni. Az állatok mozgása, táplálkozása és ürüléke mind hasznos erőforrás, ezek a folyamatok javítják a talaj állapotát, és a talajélet így újra aktiválódik. A…

Tovább olvasom

Kerüljük az élelmiszerpazarlást!

A legfrissebb kutatási eredmények szerint hazánkban évente 68 kg élelmiszerhulladékot termel egy fő. Ennek közel fele elkerülhető lett volna, vagyis tényleges pazarlás következménye. Hasonló arányban vannak jelen az úgynevezett nem elkerülhető élelmiszerhulladékok is. Ide sorolhatók a fogyasztásra alkalmatlan állati és növényi részek, amelyek minden háztartásban szükségszerűen keletkeznek (például csirkecsont). Mindössze néhány százalékot tesznek ki az úgynevezett lehetségesen elkerülhető (potenciális) élelmiszerhulladékok. Ilyenek azok az élelmiszerrészek, amelyek bár emberi fogyasztásra alkalmasak, valamilyen ízlésbeli vagy egészségügyi okból mégsem kerültek elfogyasztásra (például almahéj, kenyérhéj). Az elkerülhető élelmiszerhulladékok között legnagyobb arányban az ételmaradékok szerepeltek. A…

Tovább olvasom

Újrahasznosított karácsonyfák

A keresztény ünnepkörben január 6-án, a minden évben azonos dátumra eső vízkereszt napján szokás leszedni a karácsonyfát. Ekkor véget érnek a téli ünnepek, s a farsanggal elkezdődik a várakozás a tavaszra. Egyre gyakoribb, hogy a családok műfenyő mellett ünnepelnek, de mit tehetnek a fával azok, akik „igazi fát” állítottak? Az adventi időszakban a fenyőágakból készített koszorú, karácsony ünnepén pedig a szobában felállított fenyőfa illata tölti be a levegőt. Ezt a mással össze nem téveszthető kellemes illatot olyan gyógyhatású illóolajok adják, amelyeket légúti megbetegedések esetén sikerrel alkalmazhatunk a gyorsabb gyógyulás érdekében.…

Tovább olvasom

Az Év beporzói 2026 – szavazás

A Magyar Környezeti Nevelési Egyesület az Év beporzói szavazást – csatlakozva sok hasonló figyelemfelkeltő törekvéshez – először 2023-ban hirdette meg. Nem egyetlen fajt szeretnénk évente a társadalom figyelmébe ajánlani, hanem egy állatcsoportot. A közönség által három javaslatból, online szavazás útján kiválasztott csoportot és annak részletesebb bemutatását minden évben a Beporzók napja (március 10.) előtt, idén már február 20-án hozzuk nyilvánosságra. A kiemelt állatokkal kapcsolatos biológiai és természetvédelmi ismeretek mellett kulturális vonatkozásokat, pedagógiai ötleteket is megosztunk, hogy segítsük a pedagógusokat, közművelőket, és akár szülőket is a beporzók ünneplésében, megszerettetésében, az ismeretterjesztésben. …

Tovább olvasom

A természetkapcsolat mint létszükséglet

Az Ökopszichológiai Intézet bemutatkozása Napjainkban egyre többen érezzük, hogy a természettel való kapcsolatunk megújulásra, pontosabban újratanulásra szorul. A világ állapota, a fokozódó és egymásra ható társadalmi és környezeti válságok, amelyekben élünk, olyan kérdéseket vetnek fel, amelyek megoldásához nemcsak technológiai, hanem szemléletbeli változásra is szükség van. Az Ökopszichológiai Intézet ebben a folyamatban kíván irányt mutatni. Célja, hogy segítse az embereket a természettel való kapcsolatunk újragondolásában és egy életet támogató életmód kialakításában. Tudjuk, hogy a természethez való visszatalálás nemcsak környezeti, hanem mentális és lelki megújulást is hozhat. Képzéseinkkel és programjainkkal olyan tudást…

Tovább olvasom

A talaj szerepe a permakultúrás tervezésben

Bevezetés a permakultúrába, 6. rész A permakultúra szemlélete az utóbbi években egyre nagyobb figyelmet kap a fenntartható mezőgazdaságban. Lényege, hogy a természetes ökoszisztémák működését utánozva alakítsunk ki termékeny, önfenntartó rendszereket. Ennek egyik alapja az egészséges talaj, amely nem csupán közeg, hanem élő rendszer. Talaj a jövőnk alatt – hogyan segíthet a permakultúra a klímaváltozás korában? A talajerózió és a klímaváltozás kapcsolata egyre gyakrabban kerül a figyelem középpontjába, és nem véletlenül. A szélsőséges időjárási jelenségek – a hirtelen lezúduló esőzések és az elhúzódó aszályok – komoly kihívást jelentenek a mezőgazdaság számára.…

Tovább olvasom

Télen is megtalálható gyógynövények

A kövirózsa és a meténg dísznövényként a kertekben is nagyon gyakori, de vad populációit a természetben is fellelhetjük. Ezek az értékes gyógynövények a téli időszakban is teljes pompájukban figyelhetők meg. A kirándulás során azonban ne gyűjtsünk belőlük: a kövirózsa védett, a meténg pedig erős hatású gyógynövény. Mindent a szemnek, semmit a kéznek! A házi kövirózsa (Sempervivum tectorum) Európában őshonos, a sziklás területeket, napsütötte kőfalakat kedvelő, szárazságtűrő pozsgás növény. Sziklakertekbe, temetőkbe gyakran ültetik, mert igénytelen, a szélsőséges időjárást is jól tűrő örökzöld faj. A növény nagyon jellegzetes: 5-15 cm hosszú húsos,…

Tovább olvasom

A sokoldalú bükk ökoszisztéma-szolgáltatásai

A köztudat az erdőt elsősorban rekreációs és szociális térnek tekinti, emellett nemcsak gazdasági erőforrás, hanem az emberiség elemi létfeltételeinek fenntartásához is hozzájárul, például a klímaváltozást fékező szénmegkötéssel. Ökológiai szempontból az erdők kritikus fontosságú élőhelyet biztosítanak nem csak növényfajok számára, hanem a vadon élő állatoktól egészen a talajban élő mikroorganizmusokig. A bükk sokoldalú szolgáltatásaival kiemelkedik népszerű és látványos fafajaink közül, és 2024-ben az Év Fája lett. Szerepe és megítélése hűen tükrözi a társadalmi megítélés és a gazdaság áramlatainak gyors változását az idők során. Már hosszú ideje felismerték, hogy az erdők jelentősége…

Tovább olvasom

A foglalkoztatás szerepe a kiegyensúlyozott kutya életében

Az ember legjobb barátja, társunk a kutya – cikksorozat 9. rész – A foglalkoztatás szerepe Napjaink kutyáinak jelentős része már nem dolgozik, de nekik is szükségük van rendszeres fizikai és mentális terhelésre, a felesleges energiájuk levezetésére. Enélkül az idegrendszerük túlterhelődik, ami problémás viselkedési tüneteket okozhat, mint például: ok nélküli állandó ugatás, rombolás, szökés, szeparációs szorongás, félelem vagy agresszió, farokkergetés, ásás, rágás, és még sorolhatnám. Ahhoz, hogy összefüggéseiben érthető legyen a felvetés, meg kell értenünk, hogy a gazdának és a kutyának eltérő igényei, szükségletei vannak, úgy az étkezés, mint a mindennapi…

Tovább olvasom