Magyar diákok kérdései és kísérletei kerülhetnek fel a világ legmodernebb űrállomására! A Kínai Nagykövetség és a China Manned Space űrügynökség felajánlására magyar diákok által összeállított kérdéseket és kísérleteket terveznek bemutatni a Tienkung, azaz Mennyei Palota kínai űrállomáson. A kérdésekből és kísérletekből űrbéli film készül. A Kínai Népköztársaság Magyarországi Nagykövetségének kezdeményezésével közös kínai-magyar edukációs és tudománynépszerűsítési űrprojekt indul a Chinese Manned Space kínai űrügynökség, a Magyar Tudományos Akadémia Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya, a Svábhegyi Csillagvizsgáló – és persze kreatív magyar diákok – közreműködésével. A diákok egyik feladata, hogy űrkutatással, és az űrbéli…
Tovább olvasomSzerző: Szerkesztőség
Rajzpályázat: felül rücskös, alul sárga
Az MME Kétéltű– és Hüllővédelmi Szakosztálya 2025-ben is rajzpályázatot hirdet „Felül rücskös, alul sárga – a sárgahasú unka” címmel. Pályázni a sárgahasú unkát ábrázoló alkotásokkal lehet. A pályaművek beküldési határideje 2025. március 23. A rajzpályázat célja, hogy minél szélesebb körben megismertessük és megszerettessük hazánk védett békafaját, valamint, hogy felhívjuk a figyelmet a klímaváltozás, az ezzel járó csapadékhiány, és az értékes erdők csökkenése miatt veszélybe került kisvizes élőhelyekre, valamint az itt előforduló életközösségek sokszínűségére és sérülékenységére. Pályázati kategóriák: – Óvodás– Alsó tagozatos (1-4. évfolyam)– Felső tagozatos (5-8. évfolyam)– Középiskolás (9-12. évfolyam)– Felnőtt– „HerpVarázs” kategória – fogyatékkal élők…
Tovább olvasomMiért pusztulnak a beporzó rovarok?
Az Európában élő mintegy kétezer beporzórovarfaj többsége a méhek (Magyarországon mintegy 700 méhfaj él), ezen belül is a magányosan élő fajok közül kerül ki, így ezek nélkülözhetetlenek a vadon élő és a termesztett kultúrnövények beporzásában, amit a házi méhek egyedül nem képesek elvégezni. Az estére nem kaptárak, odúk védelmébe húzódó magányos méh- és darázsfajokat, illetve a többi beporzó rovart a nem szúnyogszelektív szúnyoggyérítés is veszélyezteti. A Magyarországon az egyik leggyakrabban alkalmazott melegködös irtási módszer kapcsán vizsgálatok bizonyítják, hogy az új hatóanyag esetében is minden száz elpusztított rovarból csak kettő szúnyog…
Tovább olvasomFelső tagozatos diákok versenye
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a Madarak és fák napja alkalmából ismét országos versenyt hirdet általános iskolai felső tagozatos tanulók számára. A megmérettetés célja bemutatkozási lehetőség biztosítása azoknak a természet iránt érdeklődő tanulóknak, akik az iskolai órákon, szakkörökön, erdei iskolákban és természetjárás során szerzett tudásukat szeretnék összemérni az ország más részein élő diákokkal. A Madarak és fák napja egy több mint százéves hagyománnyal rendelkező jeles nap Magyarországon, melyet 1996 óta május 10-én ünneplünk. Célja, hogy felhívja a társadalom, különösen az ifjúság figyelmét az őket körülvevő élővilágra és a…
Tovább olvasomMár kikeltek a madárfiókák!
Az enyhe téli időjárásnak az egyik következménye az, hogy előbb kezdenek fészkelni a madarak, és már februárban kikelnek a madárfiókák. A Fehér Holló Vadmentő Alapítvány és Természetvédelmi Mentőközpont beszámolója és felhívása következik. A feketerigó hímek általában februárban foglalják el a territóriumukat, ezután veszi kezdetét márciusban a párzás, és utána az első költés. A tojó két hétig ül a tojásokon. Ez a mostani esetben azt jelenti, hogy január végén rakta a tojásokat, vagyis jóval hamarabb a kelleténél. Nórát és a lányát ez a látvány fogadta Veszprémben egy bokorban, ezért egyből hívtak…
Tovább olvasomA hónap gyógynövénye a homoktövis
A homoktövis (Hippophaë rhamnoides) lombhullató, sűrű bozótokat alkotó kétlaki cserje, a vad példányok hajtásai tövisesek. Levelei lándzsa alakúak, fonákjukon ezüstösek, szőrösek. Termése narancssárga, 6-8 mm hosszú álbogyó, egész télen a fán marad. Íze savanykás, kesernyés, friss fogyasztásra általában nem alkalmas. Folyók laza, homokos hordalékán, tengerpartokon, homokdűnéken, hegyvidékeken egyaránt megtalálható. Mivel hazánkban védett (eszmei értéke tövenként tízezer forint), a vad példányok termését tilos begyűjteni, azonban piacokon egyre gyakrabban lehet találkozni terméssel berakódott homoktövis-ággal. A kertészetek házikertbe ültethető, nemesített, tövis nélküli fajtákat is árusítanak, de a boltok polcain is számtalan homoktövis termék…
Tovább olvasomA nagy együttállások hónapja – februári égi jelenségek
Az év második hónapja számos érdekességet, főként együttállásokat vonultat fel szemünk előtt. Szintén megfűszerezi a hónapot az is, hogy február 19-én láthatjuk a legfényesebbnek a Vénuszt, 24-én pedig felsorakozik egymás mellé a Naprendszer összes bolygója. Biztatunk tehát minden szabad szemes, binokuláros, avagy távcsöves észlelőt arra, hogy nézzen ki néha az esetlegesen derült égboltra a hideg, télies idő ellenére is. Február 19.Ezen az estén látszik a legfényesebbnek a Vénusz: 18:30-kor -4,9 magnitúdósnak fog látszani a 42,2”-os látszó átmérőjű, 23,1%-os fázisú bolygó. Ezen a napon kedvező lehetőség kínálkozik az Esthajnalcsillag felhőzetének részletes…
Tovább olvasomPaleontológiai ismeretterjesztés a Biodómban
Megnyílt a Biodómban az Őslény körút 16. című kiállítás, amely a dínók és más őslények világába kalauzolja el az érdeklődőket. A kiállítás legfőbb látnivalói az élethű, jelentős részben életnagyságú és mozgó, sőt még hangot is kiadó dinoszaurusz modellek, amelyek nemcsak az ismertebb és népszerűbb dínókat jelenítik meg, hanem olyanokat is, amelyek sokkal kevésbé közismertek. Természetesen van Tyrannosaurus rex, Diplodocus, Brachiosaurus és Triceratops is, de a bemutatott őslények között megtalálható például a Giganotosaurus, melynek méretét tekintve vetekszik a hasonló testfelépítésű, de évmilliókkal később élt T-rex-szel, maradványait pedig Argentínában találták meg a…
Tovább olvasomA kerecsensólyom európai fajmegőrzése Magyarország feladata
Rekordszámú fiókát neveltek 2024-ben a tavalyi év madarának választott kerecsensólymok Magyarországon. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és a nemzetipark-igazgatóságok munkatársai 200 fészket foglaló pár 530 fiókáját regisztrálták. A Kerecsensólyom fajmegőrzési programban részt vevő szakemberek 2024-ben is február elejétől ellenőrizték a kerecsensólymok fészekfoglalását, illetve később a fiókák számát. Országosan 200 fészket foglaló párt sikerült felderíteni, melyek közül 177 pár nevelt fiókákat. A fajmegőrzési program sikerét bizonyítja, hogy tavaly minden korábbi évnél több, 530 fiókát és fészekhagyó fiatal kerecsensólymot regisztráltak Magyarországon, kereken száz madárral többet, mint 2023-ban. A megfigyelt kerecsensólyom-párok…
Tovább olvasomÉlőhelyteremtés a vadon élő állatok számára
A Pro Vértes a „Hosszú téli esték” előadássorozat keretében szeretettel várja az érdeklődőket ingyenes vetítéses előadására Csákvárra, a Geszner-házba. A szakmai-ismeretterjesztő előadás a Természethez való újrakapcsolódás lehetőségeiről szól, két fő témakörben. Egyfelől szeretnénk megmutatni, hogy milyen sokféle lehetőség van vidéki településeinken a vadon élő állatok számára az élőhelyteremtésre, ami a települések ökológiai stabilitását segíti elő, s klímavédelmi célokat szolgál. Másfelől csakúgy a kertekben, mint a települési zöldterületeken a tavaszi metszések során nagy mennyiségű fás zöldhulladék keletkezik. Ezeknek a vágástéri hulladékoknak nem feltétlen kellene terhet jelenteni számunkra, hiszen permakultúrás és innovatív…
Tovább olvasom
