Szerző: Szalontai Kriszta

Vízimalom és herbárium Gyenesdiáson

Szalontai Kriszta

A gyenesdiási Talabér-Bujtor-Osvald–féle vízimalom a források szerint 1551-ben épült és az épület a 20. századi államosításáig töltötte be eredeti funkcióját. A Talabér-féle vízimalom nemrégiben teljes mértékben megújult, környezete megszépült, s pékmúzeum, fűszerkert és herbárium is kialakításra került.Az épületben egy közel tíz tonnás pék kemence, egy érdekes kiállítás és a malomszerkezet makettje eleveníti meg az egykori vízimalmok világát. A pékmúzeumban tablók mutatják be a környéken egykor működő malomtípusokat, a lisztkészítés folyamatát és eszközeit, valamint a kenyérsütést is. Az alsó szinten kap helyet a herbárium, melyet egy helyben telepített, magaságyásokból álló fűszerkert…

Tovább olvasom

A Pilisi Parkerdő az erdők jövőjét kutató európai programhoz csatlakozott

Szerkesztőség

Több hazai erdőgazdálkodó mellett a Pilisi Parkerdő is csatlakozott a MyGardenOfTrees elnevezésű európai kutatási programhoz, amely a klímaváltozás okozta kihívásokra keresi a hosszútávú válaszokat az erdőgazdálkodás területén. A projekt koordinátora a rangos svájci WSL Szövetségi Erdészeti Kutatóintézet, hazai partnerként a Pilisi Parkerdő egy úgynevezett mikrokert létesítésével járul hozzá az adatgyűjtéshez és vizsgálatokhoz. A kutatás középpontjában két, Európa-szerte jelentős őshonos fafaj áll: a közönséges jegenyefenyő (Abies alba) és az európai bükk (Fagus sylvatica). Ezek a fajok évszázadok óta meghatározzák a közép-európai erdők arculatát, de egyre nehezebben viselik a tartós hőséget, aszályt,…

Tovább olvasom

A hónap gyógynövénye a cickafark

Szalontai Kriszta

Hazánk gazdag gyógynövényflórájából ajánljuk a természetben éppen fellelhető, gyűjtésre érdemes cickafarkot. A mezei cickafark (Achillea collina) évelő, 50-80 cm magas, Magyarországon gyakori előfordulású gyógynövény. Levelei többszörösen szeldeltek, fehér virágzata apró fészkekből áll. Egész nyáron virágzik, késő őszig megtalálhatjuk réteken, erdőszéleken, legelőkön, elsősorban napos fekvésű területeken. A házipatikában sokféleképpen felhasználhatjuk a virágzó hajtásvég szárított formáját: tudományosan bizonyított gyulladáscsökkentő, görcsoldó, étvágyjavító, fájdalomcsillapító és antibakteriális hatása, így teája gyomorhurut, gyomorfekély, emésztési panaszok, étvágytalanság esetén nyújthat segítséget. A tápcsatorna betegségeinek enyhítése mellett a sebgyógyításban is jelentős: kenőcs formájában vagy borogatásként a nyálkahártyák és a…

Tovább olvasom

Szent István-nap Ópusztaszeren – ingyenes program

Szerkesztőség

Augusztus 20-án, szerdán Szent István-napra invitáljuk látogatóinkat! Ezen a napon a Kalandos Emlékhely programsorozat eseményei mellett különleges lovasbemutatókkal is készülünk.  Emlékeznek még a népmesékben a főhős fakó lovára, vagy az aranyszőrű paripára, aki csúf kiscsikóból változott át, amikor a főhős parázzsal etette? A fehér ló fiára? Ezek valójában nemcsak mendemondák voltak, ezek a lovak valójában is léteznek! Nemzeti Ünnepünkön, az Akhal-tekéket köszönthetjük az Ópusztaszeri Emlékparkban. Ezeket a lovakat a különleges eleganciájukról, ritka szépségükről és legendás állóképességükről ismeri a világ. Atipikus kinézetük elsősorban a hosszú nyúlánk végtagjaiknak, száraz lábaiknak, hosszú hátuknak…

Tovább olvasom

Madarak az emberek mentális egészségéért

Szerkesztőség

A londoni King’s College kutatói friss tanulmányukban megállapították, hogy az emberek általánosságban is jobban érzik magukat, ha madarakat látnak vagy hallanak a környezetükben, de a madarakkal való mindennapos találkozás akár a depresszióban szenvedők mentális egészségét is javíthatja. Utóbbi felismerés azért is jelentős, mert a kutatók szerint sok olyan beavatkozás, amely az úgynevezett egészséges embereken segít, nem működik a mentális problémákkal küzdő egyéneknél.A kutatásban egy Urban Mind nevű mobilalkalmazáson követték a közel 1300 ember mindennapi találkozásait a madarakkal. A brit, európai, amerikai, kínai és ausztrál résztvevőket egy kéthetes periódus alatt véletlenszerű…

Tovább olvasom

A kutya szimatmunkája

Izsányi Tibor

Az ember legjobb barátja, társunk a kutya – cikksorozat 4. rész: A kutya szimatmunkája Gondolhatnánk, hogy a kutyák szimat-munkára történő kiképzése során a cél, azaz hogy mit, miért és hogyan keres a kutya, egyértelmű. Ez az elhamarkodott megállapítás azonnal cáfolható is, mert ha tanulmányozzuk akár a témával foglalkozó történelmi, akár tudományos publikációkat, akkor helyénvalóbb az a kijelentés, hogy sok mindent tudunk már a témában, sok mindent máshogy gondolunk helyesnek, mint korábban és sok mindenre még ma sem tudunk magyarázatot adni teljes bizonyossággal. Napjainkban a szaglás vizsgálatának témaköre aktívan kutatott téma…

Tovább olvasom

A Kárpát-medence gyógynövénykincsei

Szerkesztőség

MEGJELENT DR. BABULKA PÉTER ÚJ KÖNYVE! A 488 oldal terjedelmű könyv népi orvoslás és gyógynövénykutató szerzője 1974-ben – egyetemi hallgató korában – kezdett el érdeklődni a gyógynövények iránt, és abban az évben a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen tett látogatásakor erősödött meg benne az a vágy, hogy a gyógynövények terápiás és egyéb célú alkalmazhatóságát minél több oldalról megismerje. E kötetben az öt évtizedes – több tudományterületet érintő – kutatási, termékfejlesztői, oktatási, ismeretterjesztői és egyéb tapasztalatainak átadásával törekszik arra, hogy az összegyűjtött gazdag ismeretanyag az olvasók minél szélesebb körében érdeklődésre találjon.…

Tovább olvasom

Dobban a Zöld Szív: Pomázi Mátyás Király Általános Iskola

Szerkesztőség

A Zöld Szív országos hatáskörű, természeti nevelési egyesület. A természet szeretetére és a környezet védelmére nevelik a gyerekeket. A Zöld Szív a szeretet mozgalma, olyan, mint egy nagy család. 1989-ben alakult Orgoványi Anikó kezdeményezésével. Neveléstudományi alapja a természetpedagógia, illetve a természeti nevelés. A Zöld Szív célja a természeti- és környezeti nevelés, szemléletformálás, hagyományőrzés. A Zöldszívesek feladata, hogy a saját környezetükben válasszanak egy természeti értéket (patak, rét, fa stb.), amit örökbe fogadnak, megfigyelnek és gondoznak. A Zöldszíves csoportok tevékenységeiről cikksorozatot indítunk, hogy minél szélesebb körben bemutassuk igen hasznos munkásságukat. Ezúttal a…

Tovább olvasom

A természetes erdők és a harkályok védelme

Szerkesztőség

Drasztikus mértékben fogyatkozó erdeink kulcsfontosságúak a vízmegtartó, oxigéntermelő, szén-dioxid-megkötő szerepük miatt, emellett megszámlálhatatlan növény- és állatfajnak nyújtanak élőhelyet. A természetes erdők, melyekben idős, korhadt és holtfákat is találunk, összehasonlíthatatlanul gazdagabb élővilágot rejtenek magukban, mint a mesterségesen telepített gazdasági erdők. A természetes erdők megmaradása létkérdés. Az őket alkotó bonyolult táplálékhálózat minden eleme kulcsfontosságú, a fajok sokfélesége biztosítja fennmaradásukat. A harkályok többsége csak az ilyen, változatos faj- és korösszetételű erdőkben talál magának élőhelyet, ahol korhadt és holtfák egyaránt vannak, melyek táplálékforrásukat és költőhelyüket is jelentik egyben.A különböző harkályfajok túlélése a természetes erdőktől függ.…

Tovább olvasom

Egy éve a környezeti nevelés szolgálatában

Szerkesztőség

A 2024. július óta, egy éve ingyenesen, online olvasható Természetpedagógia magazin a környezeti nevelés szerteágazó témakörein belül elsősorban a kertpedagógia, az erdőpedagógia, a botpedagógia és a zoopedagógia területeit érinti, ezekkel az érdekes témákkal kapcsolatosan közöl cikkeket, tanulmányokat, élménybeszámolókat, programajánlókat, pályázatokat. A természet- és környezetvédelemmel foglalkozó cikkek szintén magazinunk gerincét képezik, ezekre a témakörökre is sürgetően fontos felhívni a figyelmet mind a pedagógusok, mind a fiatalság tagjai között.A természetjárás, terepi megfigyelés, vagy akár a kertészkedés során olyan saját élményekben lehet részünk, amiket könyvekből nem tudunk megszerezni. Érzékszerveinkre hat a természet közelsége,…

Tovább olvasom