Szerző: Szerkesztőség

Szemléletformálás – az év madárbarát települése: Csongrád

Szerkesztőség

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és a Madárbarát Települések Országos Szövetsége (MATELOSZ) idén második alkalommal hirdette meg az Év Madárbarát Települése díjat, amelyre 28 pályázat érkezett. A megmérettetésen olyan önkormányzatok indulhattak, amelyek már tettek lépéseket a madarak és az élővilág sokféleségének védelméért.  Az idei nyertes Csongrád, ahol a lakossággal, helyi civil szervezetekkel, polgári természetőrökkel és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság munkatársaival közösen óvják a település természeti értékeit. Valójában minden pályázó elismerést érdemel, hiszen a benyújtott pályázatok kiemelkedő színvonalon készültek el, továbbá a pályázati anyagokból jól látszik, hogy azok…

Tovább olvasom

Könyvajánló – Fészkelő madaraink költésbiológiája

Szerkesztőség

18 évnyi kutatómunka, 750 terepen töltött nap és 300 000 kilométernyi utazás a madarak világában – ezt a tudásanyagot foglalja magába Haraszthy László monumentális alkotása, amely a Magyarország fészkelő madarainak költésbiológiája címet viseli. A világviszonylatban is egyedülálló kétkötetes könyv 240 madárfaj költésbiológiai sajátosságait elemzi, amely tovább megy a fészek- és tojástípusok puszta bemutatásánál. A teljes ökoszisztéma számbavételével vizsgálja az élőhelyek fekvését, a fészkek elhelyezkedését, a fészekaljakat, valamint a kotlás és a fiókanevelés időszakát, végül pedig a kirepülő fiókákat. A madárvilág iránt érdeklődők több mint 1700 oldalon keresztül ismerhetik meg hazánk…

Tovább olvasom

A Vértesi Natúrpark monográfiája

Szerkesztőség

A több mint ezer oldalt is meghaladó, a Vértest és környékét számos oldalról bemutató kétkötetes kiadvány 2019 tavaszán került az olvasó közönség elé. Viszló Levente, a kötet szerkesztője és a Vértes iránt elkötelezett szakemberek több mint 6 éves munkájának gyümölcse a könyv, melyben egészen az őskortól kezdve napjainkig vizsgálják Magyarország egyik jellegzetes táját, a Vértesi Natúrparkot és környezetét. A könyv első kötetében megismerhetjük a Vértes természeti viszonyait, területeinek évezredeken át húzódó változásait, vízrajzát, növény- és állatvilágát, továbbá betekintést nyerhetünk a Natúrpark településeinek gazdaságtörténetébe is, mely magába foglalja a mezőgazdaság, erdészet,…

Tovább olvasom

Cleverfood – Együnk okosan: kiállítás a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban

Szerkesztőség

A globális élelmiszerrendszer társadalmi, környezeti és gazdasági hatással bíró tényezőknek és szereplőknek rendkívül bonyolult hálózata. A jelenlegi rendszer már nem fenntartható: veszélyezteti egészségünket, ökoszisztémánkat és hozzájárul a klímaváltozáshoz. Október 9-én megnyílt a Cleverfood – Együnk okosan című kiállítás a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban, amely Lisszabonból érkezett és a FOOD2030-as program keretein belül valósult meg. Az dőszaki kiállítás 2025. január 15-ig látogatható. A kiállítás bemutatja az élelmiszerrendszer hatásait és a kihívásokat, amelyek leküzdésével igazságosabbá, egészségesebbé és fenntarthatóbbá tehetjük a jelenlegi pazarló, természeti erőforrásokat erősen terhelő rendszert. Az élelmiszerrendszer átalakítása létfontosságú annak érdekében,…

Tovább olvasom

Felhívás: VII. Országos Vadászati Online Vetélkedő gyerekeknek

Szerkesztőség

A Vadászati Kulturális Egyesület meghirdette a VII. Országos Vadászati Online Vetélkedőt az általános iskolások részére azzal a céllal, hogy bővítsék a gyermekek ismereteit a természetről, a vadászatról, a vadgazdálkodásról, és ezzel elősegítsék a vadászat helyes megítélését, elhelyezését a mai civilizált világunkban. A vadászat az emberi kultúra bölcsője és fejlődésének az alapja is. Ma már sokkal inkább természetvédelmi, ökológiai jelentőséggel bír, fontos nemzetgazdasági ágazat, a kultúra és a hagyományápolás színtere. A VKE a vadászati kultúra ügyét szolgálja, egyik legfontosabb feladatának tekinti az ifjúság ismereteinek szélesítését, ezért Ifjúsági Tagozatába be is lehet…

Tovább olvasom

Őszi séta a Budai Arborétumban

Szalontai Kriszta

A főváros közepén az ország egyik leggazdagabb arborétuma övezi a MATE Kertészettudományi, Élelmiszertudományi és Tájépítészeti Karainak székhelyét. A Budai Arborétum a Gellért-hegy déli lábánál terül el, területét a Ménesi út két, korban és jellegben elváló részre osztja: az Alsó és a Felső Kertre. A Budai Campus története a Haszonkertészeket Képző Gyakorlati Tanintézettel kezdődött, amit dr. Entz Ferenc, a szabadságharc orvosa 1853-ban hívott életre. Az Arborétum nemcsak az egyetemistákat szolgálja ki, a lakosság számára is nyitva áll. Minden évszakban érdemes ellátogatni ide, csodálatos látványt nyújtanak a virágok, illetve ősszel gyönyörű lombszíneződésnek…

Tovább olvasom

24. Tatai Vadlúd Sokadalom

Szerkesztőség

A hónap utolsó szombatján, november 30-án immáron 24. alkalommal várják az érdeklődőket a szervezők Magyarország legnagyobb télköszöntő madárfesztiváljára. A tatai Öreg-tavon telelő vadludak akár 5 000-6 000 kilométeres távolságból, Skandinávia és Szibéria északi térségeiből érkeznek hozzánk. Az első csapatok szeptember végén, október elején jelennek meg és márciusban indulnak vissza sarkvidéki fészkelőterületeikre. A Tatai Vadlúd Sokadalom egyedülálló Magyarországon, Európában! Egyedülálló… – a környezete: a Gerecse hegység nyugati lábánál, egy hajdani történeti ökológiai folyosóban, egy lecsapolt mocsár helyén terül el; – a helyszíne: barokk kisváros szívében, egy mindösszesen 2 km2 kiterjedésű mesterséges…

Tovább olvasom

A korai juhar az Év Fája 2025-ben

Szerkesztőség

Az Országos Erdészeti Egyesület mozgalma 1996 óta minden évben megválasztja az év fafaját. Az Év Fája szavazás célja az adott őshonos fafajjal kapcsolatos figyelemfelhívás, ismeretterjesztés az erdész szakemberek és a szélesebb nagyközönség számára egyaránt. 2025-re a megtisztelő címet a szavazatok alapján a korai juhar (Acer platanoides) nyerte. Az Országos Erdészeti Egyesület és az Év Fája Kuratórium 2013 óta minden évben ajánlást tesz három fafajra, melyek közül az Év Fáját szavazással választják meg. Idén október 29-től november 20-ig lehetett szavazni az Év fája tematikus honlapon a jelöltekre, melyek a kecskefűz, a…

Tovább olvasom

Szárnyas munkások újítják fel az erdőt

Szerkesztőség

Megkezdték az őszi szezonmunkákat a szajkók: a szárnyas munkások a természetes erdőfelújítás folyamatának résztvevői. A Pilisi Parkerdő egyre több helyszínen „veti be” ezt a természetközeli erdőfelújítási módszert. Az erdőfelújításról az erdőtelepítéssel ellentétben akkor beszélünk, amikor egy már meglévő erdőterületen szükségessé válik a faállomány megújítása, vagyis valamilyen módszerrel új faegyedek kell, hogy a területre kerüljenek. Ez történhet mesterséges módon, amikor az erdészek csemetéket vagy magokat ültetnek, illetve természetes úton, például az idősebb fákról lehulló makkokból kifejlődő tölgyek esetében. A Pilisi Parkerdő munkatársai egy másik természetes módszert alkalmaznak: szajkók számára készített, cser…

Tovább olvasom

Magyarország 365 fotótanösvény a Városligetben

Szerkesztőség

Megújult tematikával, Magyarország csodálatos állatvilágát bemutató fotótanösvénnyel várja az érdeklődőket, főként a gyerekeket a Magyarország 365 Kiállítás a városligeti Promenádon. Magyarországon csaknem 36 ezer állatfaj él. Most 81 természetfotó repít el a rovarok, szarvasok, kis szőrmés jószágok és a megannyi kedves állatka birodalmába. A képek azért is különlegesek, mert mindegyiket a természetet szerető és kutató fotósok készítették a Magyarország 365 fotópályázatra. A kiállítás megnyitóján Kaiser Ottó és Potyó Imre gondolatai után egy izgalmas tárlatvezetésen is részt vehettek az érdeklődők. Potyó Imre környezetkutató, természetfotós kalauzolta el az érdeklődőket a 81 bámulatos…

Tovább olvasom