Rekordszámú fiókát neveltek 2024-ben a tavalyi év madarának választott kerecsensólymok Magyarországon. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és a nemzetipark-igazgatóságok munkatársai 200 fészket foglaló pár 530 fiókáját regisztrálták. A Kerecsensólyom fajmegőrzési programban részt vevő szakemberek 2024-ben is február elejétől ellenőrizték a kerecsensólymok fészekfoglalását, illetve később a fiókák számát. Országosan 200 fészket foglaló párt sikerült felderíteni, melyek közül 177 pár nevelt fiókákat. A fajmegőrzési program sikerét bizonyítja, hogy tavaly minden korábbi évnél több, 530 fiókát és fészekhagyó fiatal kerecsensólymot regisztráltak Magyarországon, kereken száz madárral többet, mint 2023-ban. A megfigyelt kerecsensólyom-párok…
Tovább olvasomSzerző: Szerkesztőség
Élőhelyteremtés a vadon élő állatok számára
A Pro Vértes a „Hosszú téli esték” előadássorozat keretében szeretettel várja az érdeklődőket ingyenes vetítéses előadására Csákvárra, a Geszner-házba. A szakmai-ismeretterjesztő előadás a Természethez való újrakapcsolódás lehetőségeiről szól, két fő témakörben. Egyfelől szeretnénk megmutatni, hogy milyen sokféle lehetőség van vidéki településeinken a vadon élő állatok számára az élőhelyteremtésre, ami a települések ökológiai stabilitását segíti elő, s klímavédelmi célokat szolgál. Másfelől csakúgy a kertekben, mint a települési zöldterületeken a tavaszi metszések során nagy mennyiségű fás zöldhulladék keletkezik. Ezeknek a vágástéri hulladékoknak nem feltétlen kellene terhet jelenteni számunkra, hiszen permakultúrás és innovatív…
Tovább olvasomÉlelmiszerpazarlás-mentes esküvő
Különleges útmutatóval készült a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Maradék nélkül programja idén a házasság hetére. Esküvő maradék nélkül kiadványukban foglalják össze, hogy mire érdemes odafigyelni annak érdekében, hogy élelmiszerpazarlás-mentesen teljen a Nagy Nap. A hivatal az új kiadvánnyal is fel szeretné hívni a figyelmet a mértéktartó ünneplés lehetőségeire. Az élelmiszerpazarlás mérséklése nemcsak környezetvédelmi, hanem gazdasági és etikai kérdés is. Magyarországon évente 810 ezer tonna élelmiszerhulladék keletkezik, amelynek jelentős részéért a háztartások felelősek, de a nagyobb rendezvényeken, így az esküvőkön is számottevő mennyiségű élelmiszer kerül a kukába. Szerencsére a fenntarthatóság egyre…
Tovább olvasomHova tűntek a madarak, miért üresek a madáretetők?
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülethez (MME) számos kérdés érkezett az elmúlt hetekben azzal kapcsolatban, hogy miért nincsenek madarak az etetőkön? A jelenség hátterében a madárvonulás, illetve az Európa északi és középső régióiban tapasztalható enyhe, hómentes időjárás együttes hatása áll. Az utóbbi években Eurázsia északi térségeiben is késik, illetve a klímaváltozás előtti időszakhoz képest jóval enyhébb, hómentesebb a tél, ezért a hó elől délebbre húzódó énekesmadár-csapatok is később vagy kisebb számban érkezhetnek a Kárpát-medencébe, késnek vagy elmaradnak az inváziós fajok (fenyőrigó, fenyőpinty, csonttollú, keresztcsőrű). A madárhiánynak ezt az érzését tovább…
Tovább olvasom„Négy évszakos” fejlesztések a mátraszentistváni Síparkban
Magyarország legnépszerűbb családbarát síterepén, a mátraszentistváni Síparkban az elmúlt 20 évben több mint 800 ezer vendég csatolt lécet, illetve deszkát, közülük csaknem 100 ezren itt tették meg az első métereket. Idén történelmi léptékű fejlesztések kezdődnek a Síparkban. Magyarország legtöbb szolgáltatást nyújtó síterepe a tervek szerint már idén újabb négyüléses felvonót kap, ezzel párhuzamosan elkezdődik a síközpont négy évszakossá alakítása, így a jelenleg csak a télre korlátozódó, átlagosan három hónapos turisztikai szezont 10 hónaposra lehet növelni a Felső-Mátrában, ezzel is biztosítva a hosszútávú fenntarthatóságot. Új korszak kezdődik 2025-ben: jelentős fejlesztések indulnak,…
Tovább olvasomTöbb mint háttér – a természetészlelés újratanulása
A Részvételiséta-vezető és természetkapcsolat-facilitátor képzés tapasztalatai A természet nem csupán egy szép háttér az életünkben, hanem egy rendszer, amelynek mi is szerves részei vagyunk. Éppen ezért a természetkapcsolat nem egy választható lehetőség, hanem létünk alapvető feltétele – pszichológiai és egyben ökológiai létszükséglet egyaránt. Testünk és lelkünk ebbe a mátrixba születik bele, s érzi az elidegenedés fájdalmát, ha elveszíti ezt a kapcsolatot. Napjainkban egyre többen tapasztaljuk, hogy a természettől való eltávolodás kimerít, elidegenít, és megnehezíti, hogy igazán jelen legyünk az életünkben. Ezzel párhuzamosan pedig olyan globális környezeti válságot hoztunk létre, amely…
Tovább olvasomTanulni a természettől? – Botanika kiállítás Debrecenben
A tájak újragondolása, a szimbólumok átformálása és az eltérő tudásformák alkalmazása – ezek a megközelítések lehetőséget kínálnak a kulturális intézmények közösségei számára, hogy felülvizsgálják szerepüket az ökológiai változások közepette. A Tanulni a természettől? – Botanika című csoportos kiállítás kérdéseket és javaslatokat fogalmaz meg arra irányulóan, hogy a kulturális mező résztvevői hogyan keretezhetik újra a természet megértésének hagyományos látásmódját kritikai módon, elősegítve a kultúra és a környezet újszerű kapcsolódásainak kialakítását. Hogyan tudnak a kulturális terek nemcsak reprezentációs rendszerekként működni, hanem aktívan részt venni az antropocén kor kihívásaival szemben? A növekvő ökológiai…
Tovább olvasomElfeledett növényeink – Etnobotanikai összesítés
Dénes Andrea botanikus nagy terjedelmű, szép kivitelű könyve a népi növényhasználat fajairól és felhasználási módjukról szól – karácsony előtt egy hét alatt elfogyott. A hiánypótló könyv második kiadásából még lehet vásárolni. A régi korokban a növények, azon belül is a vadnövények felhasználása az emberek mindennapi életében a mainál lényegesen nagyobb jelentőségű volt. Az ő értékes tudásukat tárja elénk a Janus Pannonius Múzeum botanikusának új könyve. A könyv olvasmányos összefoglaló a régi növényhasználat növényfajairól és használatukról. Nem határozókönyv, nem gyakorlati kézikönyv, nem szakácskönyv. A kötetből a gyakorlati ismereteket botanikai alapokon, növényfajonként és…
Tovább olvasomMegújult a Margitszigeti Kisállatkert röpdéje
Újjávarázsolták, és azóta be is népesítették a mentett ragadozó madarak röpdéjét a Budapesti Állatkert által működtetett Margitszigeti Kisállatkertben. A nemrégiben elkészült röpdében most egy tucat egerészölyvet, egy rétisast és egy pusztai sast láthatnak a Margitszigeten sétálók. A Margitszigeti Kisállatkert az 1950-es évek második felében jött létre, jóllehet már a két világháború között is voltak előzményei. A bemutatóhely fenntartását 2002-ben vette át a Fővárosi Állat- és Növénykert, az átvétellel egy időben pedig az épületeket, a karámokat és a röpdéket is teljesen újjáépítették. A jelenleg 21 állatfaj 102 egyedét bemutató Kisállatkert tavasztól…
Tovább olvasomInteraktív kiállítás gyerekeknek a test működéséről
A Homoktövis Környezetvédelmi Oktatóközpont 2025. február 26-tól március 1-jéig a Lóverseny téri Közösségi Házban várja az érdeklődőket a Játékos Tudomány: „Testünk a csoda!” című interaktív kiállításra, mely a gyerekek számára érdekes és látványos játékokkal mutatja be az emberi testet és az egészséges életmódot. Nagyméretű információs paravánokkal, egyedi játékokkal, elgondolkodtató kérdésekkel és cselekvésre ösztönző feladatokkal megismerhetik az emberi test működését és azt, hogy mit tehetünk egészségünk megóvása érdekében. A programot kiegészíti egy tárlatvezetés az „Ezerarcú ősz” című gyermekrajz kiállításon. Újpesti óvodás és iskolás csoportoknak kedvezményes belépődíjat biztosítunk. Regisztráció során az alábbi…
Tovább olvasom
