Kicsi gazdák, nagy kalandok – egyedülálló farsang

Manapság, amikor a nagyvárosokban élő gyerekek egyre inkább eltávolodnak a természetes környezettől, kiemelten fontos, hogy már fiatal korban átadjuk nekik azt a szemléletet, hogy hogyan készül az egészséges élelmiszer, és miért alapvető a természet szeretete. A városi élet gyors tempója és az információs túlterheltség miatt sokszor elfeledkezünk a természetes alapanyagok fontosságáról és arról, hogy a fenntartható, egészséges táplálkozás nem csupán a testünknek, hanem a bolygónknak is jót tesz. A gyerekek környezeti nevelése segíthet abban, hogy a következő generációk felelősebb döntéseket hozzanak, és tudatosan válasszanak egészséges és fenntartható ételeket. A „Kicsi…

Tovább olvasom

Hogyan és mikor mentsünk állatokat?

Már elérhető a Magyar Madármentők Alapítvány megújult weboldala. Az alapítványt a Budapesti Állatkert hozta létre a kertben folyó vadállatmentő munka támogatására. Az új honlap nemcsak a mentőmunkát, illetve a mentés aktuális híreit, sikertörténeteit mutatja be, hanem mentési útmutatóval is segíti az állatbarátokat, hogy a megtalált, segítségre szoruló állatokról addig is szakszerűen tudjanak gondoskodni, amíg az Állatkert vadállatmentő központjába kerülnek. A Fővárosi Állat- és Növénykert kiterjedt természetvédelmi tevékenységének részeként évtizedek óta vadállatmentéssel, ezen belül elsősorban madár- és kisemlősök mentésével foglalkozik. A központban Magyarországon honos, védett vagy fokozottan védett állatfajok olyan egyedeiről…

Tovább olvasom

Űrbéli tanóra a világ legmodernebb űrállomásán

Magyar diákok kérdései és kísérletei kerülhetnek fel a világ legmodernebb űrállomására! A Kínai Nagykövetség és a China Manned Space űrügynökség felajánlására magyar diákok által összeállított kérdéseket és kísérleteket terveznek bemutatni a Tienkung, azaz Mennyei Palota kínai űrállomáson. A kérdésekből és kísérletekből űrbéli film készül. A Kínai Népköztársaság Magyarországi Nagykövetségének kezdeményezésével közös kínai-magyar edukációs és tudománynépszerűsítési űrprojekt indul a Chinese Manned Space kínai űrügynökség, a Magyar Tudományos Akadémia Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya, a Svábhegyi Csillagvizsgáló – és persze kreatív magyar diákok – közreműködésével. A diákok egyik feladata, hogy űrkutatással, és az űrbéli…

Tovább olvasom

Rajzpályázat: felül rücskös, alul sárga

Az MME Kétéltű– és Hüllővédelmi Szakosztálya 2025-ben is rajzpályázatot hirdet „Felül rücskös, alul sárga – a sárgahasú unka” címmel. Pályázni a sárgahasú unkát ábrázoló alkotásokkal lehet. A pályaművek beküldési határideje 2025. március 23. A rajzpályázat célja, hogy minél szélesebb körben megismertessük és megszerettessük hazánk védett békafaját, valamint, hogy felhívjuk a figyelmet a klímaváltozás, az ezzel járó csapadékhiány, és az értékes erdők csökkenése miatt veszélybe került kisvizes élőhelyekre, valamint az itt előforduló életközösségek sokszínűségére és sérülékenységére. Pályázati kategóriák: –    Óvodás–    Alsó tagozatos (1-4. évfolyam)–    Felső tagozatos (5-8. évfolyam)–    Középiskolás (9-12. évfolyam)–    Felnőtt–    „HerpVarázs” kategória – fogyatékkal élők…

Tovább olvasom

Miért pusztulnak a beporzó rovarok?

Az Európában élő mintegy kétezer beporzórovarfaj többsége a méhek (Magyarországon mintegy 700 méhfaj él), ezen belül is a magányosan élő fajok közül kerül ki, így ezek nélkülözhetetlenek a vadon élő és a termesztett kultúrnövények beporzásában, amit a házi méhek egyedül nem képesek elvégezni. Az estére nem kaptárak, odúk védelmébe húzódó magányos méh- és darázsfajokat, illetve a többi beporzó rovart a nem szúnyogszelektív szúnyoggyérítés is veszélyezteti. A Magyarországon az egyik leggyakrabban alkalmazott melegködös irtási módszer kapcsán vizsgálatok bizonyítják, hogy az új hatóanyag esetében is minden száz elpusztított rovarból csak kettő szúnyog…

Tovább olvasom

Felső tagozatos diákok versenye

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a Madarak és fák napja alkalmából ismét országos versenyt hirdet általános iskolai felső tagozatos tanulók számára. A megmérettetés célja bemutatkozási lehetőség biztosítása azoknak a természet iránt érdeklődő tanulóknak, akik az iskolai órákon, szakkörökön, erdei iskolákban és természetjárás során szerzett tudásukat szeretnék összemérni az ország más részein élő diákokkal. A Madarak és fák napja egy több mint százéves hagyománnyal rendelkező jeles nap Magyarországon, melyet 1996 óta május 10-én ünneplünk. Célja, hogy felhívja a társadalom, különösen az ifjúság figyelmét az őket körülvevő élővilágra és a…

Tovább olvasom

Már kikeltek a madárfiókák!

Az enyhe téli időjárásnak az egyik következménye az, hogy előbb kezdenek fészkelni a madarak, és már februárban kikelnek a madárfiókák. A Fehér Holló Vadmentő Alapítvány és Természetvédelmi Mentőközpont beszámolója és felhívása következik. A feketerigó hímek általában februárban foglalják el a territóriumukat, ezután veszi kezdetét márciusban a párzás, és utána az első költés. A tojó két hétig ül a tojásokon. Ez a mostani esetben azt jelenti, hogy január végén rakta a tojásokat, vagyis jóval hamarabb a kelleténél. Nórát és a lányát ez a látvány fogadta Veszprémben egy bokorban, ezért egyből hívtak…

Tovább olvasom

A hónap gyógynövénye a homoktövis

A homoktövis (Hippophaë rhamnoides) lombhullató, sűrű bozótokat alkotó kétlaki cserje, a vad példányok hajtásai tövisesek. Levelei lándzsa alakúak, fonákjukon ezüstösek, szőrösek. Termése narancssárga, 6-8 mm hosszú álbogyó, egész télen a fán marad. Íze savanykás, kesernyés, friss fogyasztásra általában nem alkalmas. Folyók laza, homokos hordalékán, tengerpartokon, homokdűnéken, hegyvidékeken egyaránt megtalálható. Mivel hazánkban védett (eszmei értéke tövenként tízezer forint), a vad példányok termését tilos begyűjteni, azonban piacokon egyre gyakrabban lehet találkozni terméssel berakódott homoktövis-ággal. A kertészetek házikertbe ültethető, nemesített, tövis nélküli fajtákat is árusítanak, de a boltok polcain is számtalan homoktövis termék…

Tovább olvasom

A nagy együttállások hónapja – februári égi jelenségek

Az év második hónapja számos érdekességet, főként együttállásokat vonultat fel szemünk előtt. Szintén megfűszerezi a hónapot az is, hogy február 19-én láthatjuk a legfényesebbnek a Vénuszt, 24-én pedig felsorakozik egymás mellé a Naprendszer összes bolygója. Biztatunk tehát minden szabad szemes, binokuláros, avagy távcsöves észlelőt arra, hogy nézzen ki néha az esetlegesen derült égboltra a hideg, télies idő ellenére is. Február 19.Ezen az estén látszik a legfényesebbnek a Vénusz: 18:30-kor -4,9 magnitúdósnak fog látszani a 42,2”-os látszó átmérőjű, 23,1%-os fázisú bolygó. Ezen a napon kedvező lehetőség kínálkozik az Esthajnalcsillag felhőzetének részletes…

Tovább olvasom

Paleontológiai ismeretterjesztés a Biodómban

Megnyílt a Biodómban az Őslény körút 16. című kiállítás, amely a dínók és más őslények világába kalauzolja el az érdeklődőket. A kiállítás legfőbb látnivalói az élethű, jelentős részben életnagyságú és mozgó, sőt még hangot is kiadó dinoszaurusz modellek, amelyek nemcsak az ismertebb és népszerűbb dínókat jelenítik meg, hanem olyanokat is, amelyek sokkal kevésbé közismertek. Természetesen van Tyrannosaurus rex, Diplodocus, Brachiosaurus és Triceratops is, de a bemutatott őslények között megtalálható például a Giganotosaurus, melynek méretét tekintve vetekszik a hasonló testfelépítésű, de évmilliókkal később élt T-rex-szel, maradványait pedig Argentínában találták meg a…

Tovább olvasom