Szerző: Szerkesztőség

Kezdődik a Tavaszi természetles!

Szerkesztőség

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Tavaszi természetles programja minden évben április 1. – június 30. között kínál újabb lehetőséget arra, hogy a lakosság is bekapcsolódhasson a környezetünkben található élőlények – ebben az esetben a madarak mellett a kétéltűek, hüllők, lepkék és emlősök – megfigyelésébe, a védelmüket is segítő „közösségi tudomány” (citizen science) jellegű adatgyűjtésbe. Ehhez nem kell mást tenni, mint a kertben vagy a közeli parkban látott madarak, gyakoribb kétéltűek, hüllők, lepkék és emlősök megfigyelési adatait beküldeni a népszerű Turdus okostelefonos alkalmazáson vagy a termeszetlesen.mme.hu oldalon keresztül. A…

Tovább olvasom

A hónap gyógynövénye a medvehagyma

Szalontai Kriszta

A medvehagyma (Allium ursinum) egész Európában honos, a nedves, árnyékos területeket kedveli. Hazánkban a tölgyes, bükkös és gyertyános erdők aljnövényzetében tömegesen fellelhető. Március elejétől rátalálhatunk leveleire, melyek hosszú nyelűek, 15-20 cm hosszúak, lándzsa alakúak. Az évelő növény 10-40 cm magasra nő, a kopár erdők alján üde színfoltot képez. Virágai áprilisban nyílnak, az apró, fehér, csillag alakú virágok ernyős virágzatot alkotnak. A növény kellemes, fokhagymához hasonló illatot áraszt, fűszerként való felhasználása emiatt jelentős. A medvehagyma leveleit még virágzás előtt gyűjtsük, frissen salátákhoz, fűszervajhoz adhatjuk, vagy levesbe, főzelékbe, burgonyás ételekbe főzhetjük. Körültekintően…

Tovább olvasom

Idegenhonos fenyvesek gyérítése őshonos fajok megóvása érdekében

Szerkesztőség

A fenyveseket hazánkban sok helyen érinti negatívan a klímaváltozás. A jellemzően a múlt század első felének nagy országfásítása keretében telepített idegenhonos fenyvesek, amelyek sok helyen voltak a kopárfásítások megfelelő eszközei, mára leromlottak, károsítók támadják őket, egyedeik csúcsszáradás jeleit mutatják, máshol teljesen elpusztultak. Szerencsére a romló fenyvesek alatt számos erdőterületen természetvédelmi szempontból értékes, őshonos fajok tudtak megtelepedni. A Budaörsi kopárokon, a Szénásokon és Páty környékén ilyen őshonos, védett fajok megsegítése érdekében kezdődtek el természetvédelmi célú munkálatok. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Pilisi Parkerdő Zrt. közös természetvédelmi projektjének munkálatai zajlanak…

Tovább olvasom

Kivirít a kikelet a Skanzenben, Szentendrén

Kustánné Hegyi Füstös Ilona

 „Nyitva van az aranykapu, csak bújjatok rajta…” – bármelyik múzeumpedagógiai foglalkozásra! A természetes anyagok, a megújuló energiák környezettudatos használata, valamint az ökologikus gondolkodás tudatosítása ezeken a megrendelhető alkalmakon a paraszti életmódra támaszkodva, a fenntarthatóság jegyében zajlanak. Idén április 1-jén végre kinyitnak a Skanzen házai is a böjti időszak hétvégi, sétálójegyes lehetősége után. A tavaszi megújulással induló év programjainak és múzeumpedagógiai kínálatának középpontjában idén a zöld-ügy áll. A paraszti élet praktikái a természetközeli életmódot közvetítik, aminek elemei lépten-nyomon feltűnnek a legtöbb múzeumpedagógia foglalkozásunkban is, amiket igényelhetnek egyenként, rokon, vagy kiegészítő témával…

Tovább olvasom

Az Év Rovara a sávos szitakötő

Szerkesztőség

Az Év Rovara 2025-ben – internetes és papíralapú szavazás végeredményeként – a sávos szitakötő (Calopteryx splendens) lett. Az elmúlt években már hagyománnyá vált, hogy az Év Rovarát három jelölt közül lehet kiválasztani, melyeket egy közös tulajdonság köt össze egymással. A 2025-ös Év Rovara címért induló mindhárom jelöltre igaz, hogy jelentős ivari kétalakúság, másnéven ivari dimorfizmus jellemző rájuk. A jelölt fajok a sávos szitakötő (Calopteryx splendens), az orrszarvú bogár (Oryctes nasicornis), valamint az öves tavasziaraszoló (Lycia zonaria) voltak. A Magyar Rovartani Társaság rajtuk keresztül igyekezett ráirányítani a figyelmet erre az igen…

Tovább olvasom

Szemléletformálás a szemétszedési akciónapon

Klippel Dávid

A természet védelme és a tiszta környezet iránti elkötelezettség ismét sokakat megmozgatott a hagyományos „Tavaszi Nagytakarítás” akciónapon, amelyet 1998 óta szervez meg a Pro Vértes. A közösségi esemény célja változatlan: egy élhető és tiszta környezet biztosítása a Vértesi Natúrparkban. A kezdetek óta folyamatosan bővülő önkéntes csapat ezúttal is lelkesen vetette bele magát a munkába. Az általános iskolások, erdészek, vadászok, a horgászegyesület, a Csákvárért Egyesület, valamint a Csákvári Természetjáró Egyesület tagjai, a lovasok, az evangélikus gyülekezet és a város önkormányzata is mind hozzájárultak ahhoz, hogy a térség megtisztuljon az illegálisan lerakott…

Tovább olvasom

A Szavanna-kifutó felújítását tervezi az Állatkert

Szerkesztőség

A zsiráfoknak, orrszarvúaknak, gazelláknak és több más állatnak otthont adó Szavanna-kifutót szeretné felújítani a Budapesti Állatkert az idei személyi jövedelemadó 1% felajánlásokból. A kifutórendszert az állatok számára is komfortosabbá teszik, és a látogatói élmény fejlesztésére is sor kerül. A Fővárosi Állat- és Növénykert az idei évben is számít azoknak a támogatására, akik személyi jövedelemadójuk 1%-át a városligeti intézménynek ajánlják fel. A tavaly beérkezett SZJA 1%-okat a Margitszigeti Kisállatkert mentett ragadozó madaraknak otthont adó röpdéjének felújítására fordították. A Szavanna-kifutó 2008-ban, azaz 17 évvel ezelőtt létesült. A kifutórendszer egyik részében a szélesszájú…

Tovább olvasom

Veszettség és rókavakcinázás

Szerkesztőség

A rókák veszettség elleni tavaszi vakcinázása 2025. március 29-én kezdődik. A veszettség egy vírus okozta fertőző betegség, amely a tünetek megjelenését követően rendszerint halálos kimenetelű. A veszettség vírusát a beteg állatok főleg nyálukkal, harapás útján terjesztik. A vírus a házi és vadon élő emlősállatok minden faját megbetegítheti. A veszettség ősidők óta ismert, azonban fertőző eredetét csak a XIX. században sikerült azonosítani. A betegség világszerte előfordul, de Európában az elmúlt két évtizedben a sikeres mentesítési programoknak köszönhetően jelentősen visszaszorult az észlelt esetek száma. Hazánkban a 2018 és 2021 közötti időszakban nem…

Tovább olvasom

Csodálatos cseresznyevirágzás

Szerkesztőség

Az ELTE Füvészkertben már sok éve hagyomány az évente megrendezett Sakura ünnep, amely mindig a japán cseresznyefa virágzáshoz, Japán tradicionális ünnepéhez, az Ohanamihoz kapcsolódik. Ilyenkor, amikor a japán cseresznyefák virágot bontanak a Füvészkertben, a látogatók – a japán szokásokhoz hasonlóan – takaróra telepedve piknikezhetnek a kertben, gyönyörködhetnek a Sakura fák virágzásában.A hétvégi programokon a japán kultúra nagyon sok különleges és érdekes formában mutatkozik be. 2025-ben is lesz japán nyelvóra, japán zene, japán harcművészeti és fegyverbemutató, Go oktatás, koncertek, haiku verseny, ikebana kiállítás és workshop is.A részletes program a Füvészkert honlapján…

Tovább olvasom

Különleges vadlúd Csákvár mellett

Klippel Dávid

Az első vadlúdcsapatok 2024 október elején jelentek meg Csákvár környékén. Ezek a madarak több ezer kilométeres út során jutnak el hazánkba, hogy a téli hónapokat a telelőterületeken töltsék. Ezek a nagyméretű vízimadarak a legelő életmódra specializálódtak, és ott, ahol nem vadásszák őket, meglehetősen nyugodtan viselkednek. A Csákvár mellett található Téglaházi kubikgödrök kedvelt területe a ludaknak, ahol a téli hónapok nappali óráiban több ezer példány is megfigyelhető. Az itt legelő vadludak legnagyobb része (90–95%-a) nagy lilik (Anser albifrons). Ha azonban jobban szemügyre vesszük ezt a nagy madártömeget, olykor ritka példányokat is…

Tovább olvasom