Csányi Vilmos gondolatai a kutyákkal való kapcsolatunk megértéséhez

Közel egyórás beszélgetés jelent meg Csányi Vilmos világhírű Széchenyi-díjas biológussal, etológussal, viselkedéskutatóval, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professzor emeritusával a Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány felületein a Mancsok és Tappancsok sorozat részeként. Az interjúban Vetter Szilvia, a Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány kuratóriumi elnöke, az Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Központjának vezetője, állatvédelmi szakjogász kérdezi a professzort életútjáról, valamint az emberi és állati viselkedés, a társadalmi működés és az állatvédelem összefüggéseiről – különös tekintettel leghűségesebb társunkra, a kutyára. A Mancsok és Tappancsok műsor létrejöttét a Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány támogatta, amely elkötelezetten…

Tovább olvasom

Így óvhatjuk a hűtést igénylő élelmiszereket áramszünet idején

Tudatos felkészüléssel és az alapvető szabályok betartásával áramszünet esetén is nagyobb biztonságban tudhatjuk a hűtést igénylő élelmiszereinket. Ezzel nemcsak az élelmiszer-eredetű megbetegedések kockázata csökkenhető, hanem az élelmiszerpazarlás is mérsékelhető. Áramkimaradás akár vihar, akár műszaki meghibásodás, vagy a szolgáltató által előre tervezett karbantartás okán bármikor előfordulhat, ezért érdemes ismerni, melyek a legpraktikusabb teendők ezekben a helyzetekben. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Oktatási Programja hasznos gyakorlati tanácsokat nyújt az áramszünetek idejére a hűtést igénylő élelmiszerek megóvásához, valamint az élelmiszerbiztonsági kockázatok csökkentéséhez. Néhány egyszerű előkészülettel és a megfelelő szabályok betartásával sok esetben megelőzhető,…

Tovább olvasom

Vizes élőhelyek fejlesztése indul a Sárvíz-völgyében

A Mezőföld tengelyét képező mintegy 100 km hosszú Sárvíz-völgy a Sárrét medencéjétől a Duna-völgyéig tart, kettészelve a Mezőföld platóját. A mozaikos jellegű Sárvíz-völgye Tájvédelmi Körzet Táctól mintegy 20 km hosszban nyúlik el a völgyben Sárszentágotáig. Az 1997-ben létesült tájvédelmi körzet kiterjedése 3650 ha, ebből fokozottan védett 157 ha. A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 500 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatás segítségével fejleszti a Sárvíz-völgye kiemelt jelentőséggel bíró vizes élőhelyeinek és az azokhoz kötődő (madár)fajok védelmét. A „Kiemelt jelentőségű vizes élőhelyek fejlesztése a Sárvíz-völgyében” című projekt célja a vízvisszatartás…

Tovább olvasom

Az állatvédelem megerősödésének korszaka Magyarországon

Ovádi Péter állatvédelemért felelős kormánybiztos és a Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány közös munkájának eredményeként az állatvédelem az elmúlt években Magyarországon az egyik legfontosabb társadalmi üggyé, közpolitikává vált. Az Alapítvány legfrissebb kiadványa, „Az állatvédelem megerősödésének korszaka Magyarországon (2020–2026): stabilitás, stratégia és valódi cselekvés” címmel átfogó képet ad az elmúlt időszak eredményeiről. A kiadvány bemutatja azt a tudatos építkezést, amelynek köszönhetően az állatvédelem ma már nem elszigetelt kezdeményezések sorozata, hanem összehangolt, stratégiai szinten működő terület. Az elmúlt öt évben jelentős előrelépések történtek: közel 9 milliárd forint jutott állatvédelmi fejlesztésekre, több mint…

Tovább olvasom

Újraértelmezett gyógynövényes kozmetikumok

A gyógynövényes krémek sokak számára a régi patikai készítményeket idézik, amelyek generációk óta jelen vannak a háztartásokban. A Herbiovit azonban azt a kérdést tette fel, hogy hogyan lehet ezt a kategóriát a mai kozmetikai elvárásokhoz igazítani? A közelmúltban ismét kiosztották a MagyarBrands díjakat, amelyek évről évre a kiemelkedő magyar márkákat ismerik el. A program 2010 óta vizsgálja a hazai brandeket több szempont – többek között identitás, reputáció, márkaépítés, innováció és társadalmi hasznosság – alapján. A díjátadó gálaest keretében, idén is több mint hatvan márka vehette át az elismerést a kiváló…

Tovább olvasom

Elkezdődött a lakossági Tavaszi természetles program

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Tavaszi természetles programja minden évben április 1 – június 30. között kínál újabb lehetőséget arra, hogy a lakosság is bekapcsolódhasson a környezetünkben található élőlények – ebben az esetben a madarak mellett a kétéltűek, hüllők, lepkék és emlősök – megfigyelésébe, a védelmüket is segítő „közösségi tudomány” (citizen science) jellegű adatgyűjtésbe. Ehhez nem kell mást tenni, mint a kertben vagy a közeli parkban látott madarak, gyakoribb kétéltűek, hüllők, lepkék és emlősök megfigyelési adatait beküldeni a népszerű Turdus okostelefonos alkalmazáson vagy a termeszetlesen.mme.hu oldalon keresztül. A…

Tovább olvasom

Új projektek az erdei élőhelyek és a természetvédelmi gazdálkodás fejlesztéséért

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága két új természetvédelmi projektet indított el: a fejlesztések az erdei élőhelyek vízmegtartó képességének javítását, valamint a természetvédelmi célú állattartás infrastruktúrájának korszerűsítését szolgálják. Fejlesztések az erdei élőhelyek megőrzéséért A projekt elsődleges feladata kapcsolódni azokhoz a hazánkban (is) megindult törekvésekhez, amelyek szeretnék az egyre gyakoribb és súlyosabb vízhiányos állapotok kialakulását ellensúlyozni. Az egyik most induló fejlesztés az erdei élőhelyek megőrzését és ellenálló képességének növelését célozza, különös tekintettel a vízmegtartás szerepére. A projekt keretében vízkormányzó és vízvisszatartó létesítményeket alakítanak ki, valamint kisebb erdei vizes élőhelyeket – például tókák,…

Tovább olvasom

Vízóraaknákba esett békék mentése

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) felhívja a figyelmet egy kevésbé közismert, de akár az ország és a lakosság jelentős részét érintő természetvédelmi ügyre – a vízóraaknák, pincék fogságába került békák, elsősorban a varangyok mentésére. Figyelembe véve a hazai lakóépület-adatokat, a mintegy 2,3 millió családi ház jellegű épületet, könnyen előfordulhat, hogy szárazföldi életmódot folytató békáink akár sokezres nagyságrendű állományán segíthetünk országosan alig egy-két perc alatt.  A településeken is általánosan előforduló zöld és barna varangy, a barna ásóbéka, helyenként a bajszos- vagy barnabékák (erdei, mocsári és gyepi béka), de akár…

Tovább olvasom

Idén is keressük az Év Talaját!

Talajaink népszerűsítése érdekében a Magyar Talajtani Társaság 2022-ben, az Agrárminisztériummal együttműködésben elindította az „Év Talaja” kezdeményezést. Az Év Talaja azóta hagyományteremtő módon minden évben megválasztásra kerül. 2023-tól bárki jelölhet szelvényt Magyarország, illetve az egész Kárpát-medence területéről.A jelöléseket 2026. április 30-ig várjuk az alábbi jelölőlap kitöltésével:https://forms.gle/uqNq6KSKn8TNsZ7u5A jelölés formai követelményeit a jelölőlap kérdései tartalmazzák. A szelvény részletes dokumentációja, tudományos leírása továbbra sem kötelező eleme a pályázatnak. Szavazás menete:Amennyiben 10-nél több jelölés érkezik, a könnyebb és átláthatóbb lebonyolítás érdekében a jelöléseket a vezetőség által kijelölt szakmai zsűri 10 szelvényre szűkíti. Ez a 10 szelvény…

Tovább olvasom

Madarak és fák – alkotópályázat nem csak gyerekeknek

A helyi értékek, a természetközeli helyek fenntartása és megóvása címen pályázatot hirdet a Soroksári Botanikus Kert és a Pest Vármegyei Civil Közösségi Szolgáltató Központ a „Madarak és fák” napja (május 10.) alkalmából. Várjuk a természetkedvelők alkotásait Budapest és Pest Vármegye területéről rajz és kézműves kategóriában. Készülhetnek rajzok, festmények, kollázsok, melyek javasolt méretei A/4 vagy A/3, illetve készülhet egyéb kézműves pályamű, például szobrok, installációk, textilmű, fotómontázs stb. Nevezési kategóriák:• alsó tagozat;• felső tagozat;• középiskolás;• felnőtt Egy alkotó maximum egy pályaművel pályázhat! Minden pályázó oklevélben részesül, valamint minden kategóriában a legjobb három…

Tovább olvasom