„Liliom a tisztaság, szelídség a gyöngyvirág, rózsa szeretet jele, zöld a remény levele.”
A húsvétot követő „fehérhéten” már a Skanzen rétjein, ligeteiben és történelmi kertjeiben is „kivirít a kikelet”. De vajon csak a természetben találunk zöld színt? Miért számít zöldövezetnek a Szabadtéri Néprajzi Múzeum, a Skanzen? Hogyan tehetjük még zöldebbé gondolkodásunkat, környezetünket, ha elődeink példáját is követjük? A hagyomány szerint fehérvasárnap (e hét végén) kötötték a gyerekek, sihederek életre szóló barátságaikat, amire a 6-12 éves gyermekeknek ezen a héten a Skanzenben is lehetősége lesz a Tavaszi Napköziben!
Jelentkezni lehet minden napra, de akár csak egyetlen napra is. Csak megfelelő számú jelentkező esetén indítjuk a napi tábori programokat.
Örökzöld játékokat játszva, zöld épületeket, tárgyakat keresve, zöldségeket eszünk és a zsendülő határban barangolunk. Kinyomozzuk, melyik növény miért hasznos világunkban, és hol jelenik meg a tárgyakon. „Ökosan” munkálkodunk a kiskertekben, műhelyekben a természetes anyagokkal, és utazunk a „békán” – a Skanzen vonaton – is.
A programváltozás jogát fenntartjuk figyelembe véve a gyerekek korát, türelmét és az időjárást.
Április 22. Húsvétkedd – Kriza János Vadrózsái (1811–1875)
Táborvezetők: Kustánné Hegyi Füstös Ilona, Vári Csilla
„… Zöld erdő zúgásán, vadgalamb szólásán nevelt fel jó apám.”
Ki ne hallott volna már az Aranyszőrű Bárányról, a Rest Macskáról vagy éppen Mirkó királyfiról? Ezeken a kedves népmesei alakokon kívül még számos más figurához kapcsolódó mesét is Kriza János lelkes gyűjtőmunkájának köszönhetünk, aki 150 éve halt meg. A táborozók felderítik a Vadrózsák írójának szülőföldjét, az Erdély tájegységet. A Nyárádgálfalvi unitárius templomot megismerve, és az eszközös népi játékokat kipróbálva még közelebb kerülhetnek a későbbi unitárius püspök gyerekkorához. Barangolnak és szimatolnak a természetben, a népdalok, népmesék ősi közegében, míg végül virág nyílik a papírjukon is. A maguk által gyűjtött levelekkel hagymahéj főzetben vörösre festve tojást berzselnek. Kapát, gereblyét ragadva a kertészkedés sem maradhat el a kiskertben és a KertÉSZ leszek TOTÓ szerint sem. Az ilyenkor szokásos tojásjátékokkal mindenki próbára teheti ügyességét is.
Április 23. szerda – A tyúktól a tojásig
Táborvezetők: Kustánné Hegyi Füstös Ilona, Pintérné Herczeg Andrea
„Kukorékol a kakas, ki fel nem kel, nagy rest az!”
Miért a kakas az ébresztőóra, és miért nem kakasapó a tyúkanyó férj? A tojáshaszon és az aprójószág (kétlábúak) gondozása asszonyi munka volt a paraszti gazdaságban. A szárnyasok családját, tulajdonságait, a kotlóültetés babonáit, lakhelyüket, ábrázolásukat az edényeken tyúklépésről tyúklépésre játékosan kinyomozzák a gyerekek. Megismerik a hajdani tojástartósítási praktikákat, a tojáshéjnak tulajdonított mágikus erőt és a tojás élettani hatásait. Egyszerű fizikai kísérletekkel megtanulják megállapítani, melyik a főtt és a nyers tojás, vagy hogyan készül a héj nélküli „gumitojás”, de azt is megtudják, miért az SMS őse a húsvéti hímes tojás. Csuhéból tojástartó kosárkát készítenek, amibe a tojásgurítás, vagy tojás(fej)törő után épen maradt tojást tehetik. A keresd a ZÖLDET tárgykereső útilaput követve motívumokat gyűjtenek, melyek segítenek a tojástervezésben is.
Április 24. csütörtök – Szent György és a sárkány
Táborvezetők: Kustánné Hegyi Füstös Ilona, Pintérné Herczeg Andrea
„Kikeletkor, Szent György napkor, minden ember lehet pásztor …”
Ettől a tavaszi határnaptól fogva hajtották ki először az állatokat a pásztorok, mert tapasztalatuk szerint ilyenkor már a kis állatok sem fáztak a szabadban. Az áprilist másként Szent György havának is nevezik. Sárkányölő Szent György egy ókeresztény lovag volt. A legenda szerint legyőzte a „dögvészt” okádó sárkányt, és így megmentette a város lakóin túl a királylányt is, akit a sárkánytól rettegő város királya megváltó áldozatul utolsónak küldtek a sárkányhoz. Van-e ma is sárkány, és hogyan győzhetjük le? Akinek ez sikerül, viselheti majd a saját készítésű térdszalagrendet mint hős lovag.
Számba vesszük a közismert sárkányokat az egyfejűtől (Süsü) a kilencfejűig, a jótól, az őrzőn keresztül az ártó sárkányig. A „sárkánygyárban” körmöcskével mindenki elkészítheti a maga védelmező sárkányát, ami életre kel, ha az ujjára húzza. A Világszép Sárkányrózsa meséjére megpihennek a gyerekek, majd a „tojássárkányt” is bekebelezve megbirkóznak a nap kihívásaival.
Április 25. péntek – komálás, mátkálás
Táborvezetők: Kustánné Hegyi Füstös Ilona, Vári Csilla
„… ha élünk, ha halunk, mindig komák maradunk.”
Kishúsvétnak is nevezik a fehérvasárnapot, ami a tábori hét vége. A barátságok megpecsételésére ekkor küldtek komatálat, mátkatálat a fiúk és a lányok. Csuhé tojástartó kosárkában ezt most is megtehetik, ha beleteszik berzselt tojásukat. Barátságkarkötő készítése után azt kicserélve mai módon is megerősíthetik barátságaikat. Az életre szóló barátság lélektől lélekig szóló, amit ki-ki az életfája elkészítésével tehet még emlékezetesebbé. A patakparti galéria erdő fáiról kérgük, leveleik, viráguk alapján gyűjtenek nyomokat, és megismerkednek az élő és a már élettelen fa hasznosítási módjaival. A nap (és a hét) zárásaként „kenyerespajtásokká” válnak, a közösen készített kenyér elfogyasztásával.
A Tavaszi Napközi 2025. április 22–25-ig tart. Minden napra, de egy-egy napra is lehet jelentkezni.
